Antik briliáns gyűrű bemutatása és szakszerű értékbecslése

Antik briliáns gyűrű bemutatása és szakszerű értékbecslése

Button foglalatú antik briliáns gyűrű az 1930-as évek végéről

Egy antik, úgynevezett “Button” foglalatú briliáns gyűrű gyakorlati bevizsgálását és értékbecslését szeretném bemutatni mindenkinek. Vajon a zálogházak hogy állapítják meg a becsült értéket, mire érdemes odafigyelni és mi jelenti a különbséget valós és hamis érték között.

Akkor nyissunk be egy ékszerészműhelybe és tárjuk fel ezt a titokzatos világot. Előtte viszont érdemes meghallgatni a gyűrű történetét, mára nyugdíjaskorú tulajdonosa emlékei alapján.

Az antik briliáns gyűrű története

A kissé keszekusza, csekély értékű briliáns gyűrű nem eladó, tulajdonosa, Boksay Mártha pusztán arra kért, nézzem meg, van-e benne valami misztikus, mert majdnem életével fizetett, amikor elhagyta, de valami csoda folytán mégis visszakerült hozzá. Gondoltam magamban, ez legyen a legnagyobb probléma, de hallgatva a gyűrű történetét tényleg tartogat magában valami különlegességet.

1944 nyarát írjuk, javában dúl a második világháború, a lakosság ekkor érezte meg igazán a világégés borzalmait. A szövetséges erők elkezdték hazánk szisztematikus bombázását, abból a célból, hogy megtörjék a német vonalat és egyben elősegítsék a Vörös Hadsereg bevonulását. Az ékszer tulajdonosa a korabeli kelenföldi pályaudvar tőszomszédságában töltötte gyerekkorát, így személyes kötődése volt az adott időszakhoz.

Gázálarc használatának korabeli plakátja

A védőeszközök használatának szocializációja már jó pár évvel a bombázások előtt elkezdődött. Vegyvédelmi gyakorlatokat tartva megpróbálták népszerűsíteni a gázálarcot, amely az aktuális pedagógia részét képezte. Mind a polgári védelem, mind a vöröskereszt amolyan “roadshow-kat” tartva ismertette azok fontosságát.

Akkor még senki sem értette a készülődés lényegét, hisz olyan békésnek tűnt minden, hazánkat addig elkerülte a háború lángtengere. Sajnos ez 1944-ben véget ért, minden polgári személy, legyen az felnőtt vagy gyermek, saját bőrén tapasztalta meg a háború borzalmait. Debrecentől, Szombathelyig szinte minden nagyobb város megszenvedte a légitámadások borzalmait.

Bombázás utáni helyszín

A “taktikai bombázás” elnevezés mögött egy szervezett hadászai folyamat működött, amely előre eltervezett logisztika alapján ment végbe. Első lépésben egy felderítő-vadászgép repülte be a környéket, alacsonyan lavírozva nagyobb, ököl méretű bitumenes jelző bójákat dobva a célpontnak ítélt létesítményekre.

Ezek odatapadtak bármihez, ráadásul 20-30 percig is égtek, rikító lángjuk messziről látható volt. Ezt a felderítő-gépet szúrta ki elsőként a polgári légvédelem, vele egy időben megszólaltak a város szirénái. Szervezett sorokban lekísérték a polgári lakosságot a már előkészített légvédelmi pincékbe, majd nem sokkal később hatalmas robajjal kísérve több rajban megérkeztek a bombázógépek.

A lángbójákkal azonosított létesítményeket célozva a földdel tettek egyenlővé mindent, ezek után optikai eszközökkel győződtek meg azok valós pusztulásáról. Kiemelt célpont esetén a szőnyegbombázással nem ért véget a offenzíva, mert az utolsó, távozó gép gyújtóbombát dobott a már elpusztított romokra, megakadályozva az újjáépítést. Ez olyan nagy hőfokkal éget, hogy még az üvegszilánkokat is megolvasztotta, így a környék mérgező gázokkal és szilikát részecskékkel kever levegője halálos egyvelegnek minősült gázálarc nélkül.

Vidéki viszonylatban ezek a létesítmények nem képeztek kiterjedt komplexumot, az alkalmazott bombateher is ehhez igazodott, így hamarabb megfékezték a lángokat. Viszont Budapest szívében elterülő “Weiss Manfréd Művek” hazánk legnagyobb ipari létesítményének számított, pusztulása olyan hatást keltett, mintha egy vulkán tört volna ki a főváros közepén

A János Kórház és annak környéke bombázás után

A kiterjedt bombázás érintette a legfőbb ipari és logisztikai komplexumokat is, találat érte a Szent Imre kórházat is, így a területi ellátórendszer átkerült a Szent János kórházba. Mivel a Budai Vár szintén ostrom alatt állt, a János Kórház épületeit is találat érte, így a lakossági ellátórendszer fogadóközpont hiányában magába roskadt.

A LÉGO pincékbe menekült polgári személyeket egészségügyi dolgozók képezték ki önellátásra. Elmondták, hogy a kórházi ellátás csak is katonáknak és terhes nőknek jár, mindenki más vészelje át valahogy a kritikus időszakot.

Röntgen felvétel, eredeti tasakban, 1944 decemberéből

A légoltalmi pincékbe kényszerült, megriadt lakosságban a polgári védelem próbálta tartani a lelket, mit kell tenni újabb légitámadás esetén. Mindenkinek kiosztották a személyi védőfelszereléseket, gázálarcot és vegyvédelmi ruházatot, melynek használatát napi szinten gyakoroltatták. Ez alól nem voltak kivételek a csecsemő korú gyermekek és a nyugdíjasok sem.

Mivel a gyűrű tulajdonosa szinte gyerekként élte át ezeket az eseményeket, nehezen lehetett rávenni a gázálarc használatára, így majdhogy ez okozta vesztét. Fiatalkori makacsságéért szinte életével fizetett, amennyiben nincs a helyszínen egy bátor egészségügyi alkalmazott, talán ma már nem is élne.

Röntgen látlelet, 1944 decemberéből

A főváros levegője akkoriban drasztikusan leromlott, hisz a Weiss Manfréd Művek bombázása által rengeteg szilárd részecske került a levegőbe. Sokszor hetekig elő sem bukkant a nap, az éget pakura szaga orrfacsaró bűzként lengte be a mindennapokat. Ősszel aztán mindent lenyomott a reggeli pára, és az átláthatatlan köd fojtogató szmoggá tömörödött.

Mindenki védőmaszkkal, vagy sállal eltakart arccal töltötte a mindennapokat, de a helyzet egyre csak romlott. Hamarosan beköszöntött a tél, viszont a polgári lakosság nem rendelkezett fűtőanyaggal, hisz még élelmiszerhez is alig jutottak. Törmelékeket és éghető hulladékot keresve fűtötték fel az ablak nélküli közösségi melegedőket, ezzel végletesen megpecsételve a város levegőjének sorsát.

A brutális légszennyezés orvosi diagnózisa 1944 decemberéből

A polgári védelem kötelezővé tette a védőmaszk és gázálarc életvitelszerű használatát. Felszólítottak mindenkit, hogy saját érdekében tegyen eleget az utasításnak, mert a fővárosban tulajdonképpen megszűnt a lakossági orvosi ellátás, senkit sem fogadnak, a gyógyszerkészlet maradékát pedig zárolták a honvédelem részére.

Egyedül a gellérthegyi szikla kórház üzemelt, az is pusztán hadászati műtőként. Sajnos egy bakfisnak szinte lehetetten megmagyarázni ezeket, ráadásul a villanyozódó lámpák fényében a türelem is hamar elfogyott a szülők részéről, így sokszor ráhagyták a gyerekere, hogy nem vette fel a védőfelszerelést. Egyik este édesanyja arra figyelt fel, hogy lánya alig kap levegőt, fuldokló, szinte “kruppos” köhögésétől visszhangzik a közösségi melegedő.

A klasszikus –mindenki elmondta, igenis fel kell venni azt a a francos gázálarcot- mondaton kívül senki sem segített, sőt majdhogy követelték, különítsék el a lányt, mielőtt megfertőz mindenkit. Ekkor lépett eléjük egy gázmaszkos nővér, aki kissé szürreálisan, de kedvesen  közölte,-most elmegyünk sétálni-. A kislány vállára akasztott egy katonai lódenkabátot és egy bélelt talicskába helyezve a gyermekkel és édesanyjával karöltve elindult a lebombázott János kórház irányába.

Az utolsó működő röntgenkészülék által kiadott orvosi szakvélemény a János kórházból.

Mivel tömegközlekedés nem állt rendelkezésre a törmelék közt lavírozva órákba telt, mire eljutottak a János kórházig. A kirobbantott főépület előtt műszaki alakulatok épp egy dízelmotoros generátort helyeztek üzembe, mert az intézmény transzformátor házát találat érte. Az éktelenül üvöltő áramfejlesztő mellet elsétáló orvos érdektelenül és csodálkozva nézte a talicskán betolt kislányt.

Első szavában már el is utasította az ellátást, azzal, hogy nagyon sajnálja, de csak katonákat láthatnak el, itt nincs helye polgári személynek. A nővér nem volt rest, rávágta, hogy ő a Vörös Kereszt alkalmazottja és egyben tartalékos hadnagy, a gyermek és édesanyja pedig vele van, így követeli, azonnal lássák el, mielőtt meghalna. Az orvos felismerve a helyzet súlyosságát, szótlanul elkísérte őket a vizsgálóig. A folyosón haladva sérült, bekötött fejű katonák vártak sorsukra, szintén “krupposan” köhögve, így hosszú időbe telt, amire előkerült egy orvos.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a röntgenfelvétel elkészítése után az “M” zárolt készletből származó gyógyszer birtokában maradniuk kellett az egyik romos, de fűthető alagsori kórteremben. Mivel mindegyik egészségügyi dolgozó védőmaszkot viselt, Boksai Mártha is megértette, miért fontos annak használata. Majd egy hónapnyi lábadozás után, zárójelentés birtokában elindultak hazafele, immáron védőmaszkban. Pusztán ekkor tudta megköszönni a bátor nővérnek, hogy életét kockáztatva nekivágott vele és édesanyjával a János Kórházba, amit közben a szovjet bevonulás miatt hadikórházzá nyilvánítottak.

Sajnos ugyan ebben a percben jött el a felismerés is, hogy szinte minden ékszerétől megfosztották, hiányzik a nyaklánca és a bérma ajándékként kapott briliánsgyűrűje. A nővér kedvesen mosolyogva csak annyit mondott, –nem félj, itt van a zsebemben, eltettem, amíg lábadoztál.

A legendás briliáns gyűrű vizsgálatának előkészületei

A briliáns gyűrűhöz való kötődés ezek után már érthető, az ékszer nem eladó, viszont ma már nyugdíjas korú tulajdonosa szeretné megtudni annak valós paramétereit. Nagyon örülök, hogy megismertettem az ékszer történetét és mondandóját, de most tegyük félre a legendáriumot és pusztán szakmai szemel vizsgáljuk meg valós tulajdonságait és értékképzetét.

A “Button” foglalatban elhelyezett drágakő keménységének gyakorlati vizsgálata

A gyűrűben lévő legendát nem tudom felkutatni, de egy átfogó és mindenre kiterjedő vizsgálatnak alá tudom vetni. A beavatkozás elsőre radiálisnak tűnhet, de ez a valóság, kár lenne szépíteni. Magam nem vagyok érintett az ékszer misztikumában, ezért bevált, szokásjoghoz tartozó eljárásokkal ötvözve megkísérlem felvázolni a gyűrű eredeti paramétereit.

A vizsgálat legelső, fizikai művelete a foglalt gyémánt keménységének megállapítása. Ez legegyszerűbben karbid, vagy gyémánt tű segítségével ejthető meg. A 10 Mohs keménységhez kalibrált vizsgálóeszköz mindent megkarcol, ami nem gyémánt. Alulmarad vele szembe a “Cubic Cirkonium” az “Ametiszt” vagy más ismert gyémántpótlék.

Csúnya karcot ejt mindenen, amely nem elég kemény. Egyből arra gondol az ember, tönkreteszem vele a foglalt követ, de ez nem így van. Ekkor legalább kiderül, hogy egy szimpla értéktelen üveget dédelgetett valaki, akár 70 éven keresztül. A biztonság kedvéért ezen vizsgálatot azért érdemes megbeszélni a tulajdonossal.

A 10 Mohs keménységre kalibrált próbatű és maga a briliánsékszer

Mivel nem sikerült megkarcolnom, és simán lecsúszott róla a karctű, így keménysége alapján feltételezhető, hogy gyémánt a vizsgált kő. Mivel a fizikát nem lehet átverni, ezen vizsgálatok nagyon népszerűek napjainkban is, hisz a próbatű mindent megkarcol, ami nem gyémánt, ez a világ rendje.

Bár a keménység megállapítást nyert, azért érdemes továbblépni az optikai szemrevételezés irányába. Léteznek nagyobb felbontású ékszerészlupék, amelyek akár 30 szoros nagyítást is létrehoznak. Viszont plasztikus látásképet nem produkálnak, hisz a sztereó képhez két lencse szükséges. Akkor vegyük elő az ipari sztereó mikroszkópot.

Ipari sztereó mikroszkóp az órásműhelyben

Órásműhelyemhez tartozó ipari sztereó mikroszkóp alkalmas a vizsgálatra. Maga az optikai műszer a műhely igáslova, felhasználási területe szinte korlátlan. 20 és 30 szoros nagyítása alkalmas a foglalt kő megtekintésre is. Az órás-asztalba épített mikroszkóp felépítése a linkre kattintva megtekinthető.

Sztereó ipari mikroszkóp alkalmazása az órajavításban

Mivel sztereó képet biztosít, plasztikus látványvilágot kapunk a kő szemléje során. Saját megvilágítással is rendelkezik, de magam inkább külső fényforrást alkalmazok a művelethez.

Ipari sztereó mikroszkóp, 5,2K megvilágítással kiegészítve

Gyémánt vizsgálata előtt érdemes megejteni némi beavatkozást, amely a színhőmérséklet változtatásában rejlik. Sárga fényben nem lehet drágakövet vizsgálni, ezért mindkét izzót kicserélem egy-egy 5,2 K fényű LED fényforrásra. Ebben a megvilágításban már gond nélkül megszemlélhető a drágakő. Ilyenkor zárványokat keresek, illetve olyan színszórási jellemzőket, amely pusztán a gyémántra jellemzőek.

Ebben a korban a jó minőségű szintetikus gyémánt fogalma még nem létezett a hétköznapokban, így nem kell tartani készített műterméktől. Talán egyedül a szintetikus “Moissanite” fordult elő széles körben, amivel napjainkban is megkísérlik pótolni a drágaköveket. Viszont sűrűn előfordultak úgynevezett gyémántpótló kövek amelyek megszólalásig hasonlítanak a természetes gyémántra, egyik ilyen az ametiszt.

Ezen felül trükköztek úgynevezett dublettekkel, amit két, akár eltérő, sokszor silány minőségű kő összeragasztásával értek el. Ezek nagyon amatőr csalások, mikroszkóp segítségével szerencsére azonnal kiszúrhatóak.

A “Button” foglalatba zárt drágakő, nagyításban

Egy valódi csiszolt gyémánt sarka sosem kopik le, függetlenül attól, hogy mikor készült, ezért nevezik kortalan drágakőnek. Mivel nincs olyan anyag a világon amely lekoptatná sarkait, egy évszázad után is így kell, hogy kinézzen, 20 szoros nagyításban.

Amennyiben az élek erősen lekoptak, szinte biztos, hogy valami puha, vacak kő van belefoglalva. Ebben az esetben az élek határozottak, kopásnak nyoma sincs, amely feltételezi, hogy természetes gyémánt a vizsgált kő.

A drágakő élei majd száz év után is határozottak

Az ékszer korát az is elárulja hogy az ilyen “Button” foglalás ma már nem divat, az 1950-es évek után nem igazán alkalmazták. Reneszánsza újraéledt a szocializmus idején, de elterjedni már nem tudott széles körben, talán a 1968 utáni aranyékszerekben találkozhatunk vele utoljára. Bár a kő elvesztésétől nem kell félteni, de a gyémánt fénye alulmarad a klasszikus csillogástól. A szakma lekicsinylően “nagyi gyémántnak” nevezi az ilyen ékszereket.

Gyémánt és Moissanite teszterek, használat előtt

A vizsgált kő eddig nevezhető valódi gyémántnak, de annak bizonyosságára a műszeres vizsgálat teszi fel a pontot. Mivel a valódi gyémánt hővezető képessége mérhető érték, ezért műszer segítségével ellenőrizhető. Magam két, egymástól független műszerrel ellenőrzöm a kő eredetiségét, mindjárt az is kiderül, hogy miért.

A gyémánt teszter alkalmazása a gyakorlatban

A gyémánt teszter 9 voltos elemmel,vagy adapterről működik, bekapcsolás után pár másodpercig kalibrálja magát. Miután kivillant a zöld LED, már indítható is a mérés.

A kő felületéhez érintett mérőcsúcs

Elég a kő tetejéhez érinteni a mérőcsúcsot, máris kijelzi az értéket. Amennyiben szakaszosan pittyeg a műszer és pirosba lendül a LED kijelző, gyémánttal van dolgunk. Abban az esetben, ha a kijelző nem fut ki a piros mezőig és nem pittyeg, hamis, vagy lényegesen puhább kővel van dolgunk.

A gyémánt teszter működésének bemutatása

A piros mező megerősítést nyert, hangja is azt jelzi, hogy gyémánttal van dolgunk, ami jó jel. A műszer nem tud hamis értéket jelezni, amennyiben a foglalathoz ér berregve jelzi, hogy nem a kő végére helyeztük a mérőcsúcsot. Maga a teszter hordozható, így akár magával is viheti az ember.

A gyémánt teszter végébe épített ultra viola fényforrás használata a gyakorlatban

A mérőcsúcs alatt rendelkezésre áll egy ultra viola lámpa, amely segítségével tovább szemlélhető a befoglalt kő. Vizsgálható vele a fénytörés, esetleges repedés, vagy ragasztás. A vizsgált kő teljesen eredeti hatást kelt, már csak egyetlen, úgynevezett kizáró vizsgálat maradt hátra.

A gyémánt és Moissanite teszterek együttes használata

Egy gyémánt hideg érzete nagyon meggyőző, hővezető képessége szinte reprodukálhatatlan. Egyetlen kivétel létezik ebben az esetben, amit szintetikus Moissanite-nek neveznek. Mind kinézete, mind fénye megtévesztő, ráadásul hővezető képessége színe azonos a természetes gyémántéval.

Ráadásul a gyémánt teszter hibásan valódinak hitelesíti ezt a követ, értéke viszont messze alulmarad a természetes gyémántéhoz képest. Nagy anyagi bukást jelent, abban az esetben, ha nem zárjuk ki ezt a hibát. Egy 0,5 ct gyémánt értéke 250-300 000 forintos értéket is képviselhet, ugyan ilyen karátszámú szintetikus “Moissanite” ára viszont, 10 forintot sem ér a szabadpiacon. Ilyen tételszámok mellet érdemes beruházni egy “Moissanite” teszterre.

A mai modern műszerek már egyetlen lépésben értékelik a két követ, nem szükséges beszerezni a duplikált tesztert. Mivel ezeket én még 2008-ban vásároltam Hollandiában, és sosem hagytak cserben, nem láttam szükségét beszerezni ilyen “Presidium” márkájú, több százezer forintos készüléket. Akkor lássuk, hogyan működik.

A Moissanite teszter gyakorlati alkalmazása

A műszer kinézete hasonló a gyémánt teszterével, működése is azonos vele. Elég bekapcsolni és pár másodperces önkalibráció után használatra készen áll.

Mérőcsúcs hozzáérintése a kő felületéhez

Elég a mérőcsúcsot a kő felületéhez érinteni és végigizgulni a műveletet. Abban az esetben, ha pirosan jelez a műszer és bőszen csipog, a műtermék szintetikus Moissanite, azaz nem ér semmit. Mivel ebben az esetben nem történt reakció, elmondható, hogy a befoglalt kő természetes gyémánt.

Ezzel átestünk a kő vizsgálatán, most nézzük meg, hogy a foglalatként felhasznált gyűrű valóban aranyból készült-e.

Az antik briliáns gyűrű paramétereinek megállapítása

Békebeli, magyar gyártmányú “farkasfejes”aranyékszernek látszik a foglalatként felhasznált, 1930-as évek végén készült gyűrű. Mivel a briliáns gyűrű vizsgálatra érkezett be, erről a gyakorlatban is meg kell győződni. Akkor lássuk, hogy működik ez műhelyszinten.

Választóvíz, eredeti bontatlan ampullában

Vizsgálatához kétféle próbasavat használok, amelynek egyikét választóvíznek, másikát pedig királyvíznek neveznek. Mivel a régi választóvíz mára tönkrement az állásban, egy eredeti fiolát bontok fel a művelethez.

A folyadék minden nemzetközi szabványnak megfelel, nyakát el kell reszelni és letörni, akár egy ampullát. Saválló kesztyű használata ajánlott, mert roppant agresszív vegyszernek számít, borzalmas égési sérülést okoz, ha bőrrel érintkezik.

Ampullából áttöltött választóvíz, cseppentő kupakos üvegben

Az ampulla tartalmát egy ilyen cseppentőfejes üvegbe öntöm át és zárt, sötét helyen tárolom. A kiöntött folyadék szavatossága nagyjából fél év, utána érdemes kicserélni. Egy ampulla választóvíz átlagos ára 3000 forint.

Arany, ezüst és platina vizsgálatához használt próbasavak

A próbasavak sokszínűsége változatos, létezik arany, ezüst, és platina próbasav is. Nikkelmentes ékszerek világában már létezik olyan próbasav, amely elszíneződik, amennyiben a felkínált bizsu nikkelt, vagy kadmiumot tartalmaz.

Antiallergén ékszerek tömegét értékesítik manapság, így már ez is fontos tesztfolyadéknak minősül.

Aranygyűrű vizsgálat,a próbakő segítségével

Az aranyötvözet meghatározására bevált, régi módszert alkalmazok, amely sosem téved. A vizsgálat drasztikusnak látszik, de ha az ékszerész nem akar trombitarezet venni arany helyett, érdemes elvégezni a vizsgálatot, természetesen az ügyfél beleegyezésével.

Egy próbakövön végighúzom a gyűrű peremét, két egyforma reszeléket létrehozva a kő felületén. Ezután a gyűrű szélén kialakult metszeten és a kövön keletkezett reszeléken is elvégzem a savpróbát.

Tesztanyag leválasztása arany vizsgálatához, próbakő segítségével

Első lépésben választóvizet, azaz 14 karátos próbasavat viszek fel a felületekre, a gyűrű lehorzsolt metszetére és a kövön maradt reszelékre egyaránt. Amennyiben vad pezsgéssel indul a reakció és szinte zöldes vetületbe megy át, szinte biztos hogy nem arany a vizsgált műtárgy.

Abban az esetben ha pusztán elszíneződik és őz barna színvilágra korlátozódik a reakció, elmondhatjuk, hogy legalább 14 karátos (585) aranytárggyal van dolgunk.

18 karátos próbasav, azaz királyvíz gyakorlati alkalmazása

Itt nem áll meg a vizsgálat, hisz lehet, hogy lényegesen nemesebb ötvözettel van dolgunk. Ilyenkor érdemes elővenni a 18 karátos próbasavat, amit a szakma királyvíznek nevez. A gyűrűn található horzsolás letörlése után rácseppentünk egy kevés királyvizet.

Ezzel párhuzamosan a próbakövön ejtett második reszelékre is felviszek egy kevés királyvizet. Amennyiben halvány pezsgést látok, elmondhatom, hogy a vizsgálat megállt a 14 karátnál (585), hisz a választóvíznél jóval erősebb királyvíz már felülmarja a felületet.

Persze az is előfordulhat, hogy semmilyen reakciót nem tapasztalunk, ilyenkor érdemes tapsolni, persze nem királyvízzel a kezünkben. Mivel a királyvíz nem kezdte ki a felületet és a reszeléket sem, szinte biztos, hogy 14 karátnál nemesebb , akár 18 karátos (750) ötvözettel van dolgunk.

Korabeli becsüsök savpróbáinak nyoma

Persze nem én vagyok az egyetlen, aki a briliáns gyűrűt vizsgálta, számos próbaseb éktelenkedik rajta. Ezeket talán egy 1970-es években működő zálogház becsüse ejthette rajta, de nem szabad készpénznek venni, érdemes saját vizsgálatra hagyatkozni, ezért mutattam most be mindenkinek.

A nyitott”Button” foglalat, hátulról szemlélve

A “Button” foglalat sajátossága, hogy hátulról nyitott, így a kő mérete könnyedén meghatározható, nem kell kifoglalni. Maga a foglalat nem a gyűrű saját anyagából, hanem sok esetben fehéraranyból, egyes típusoknál  sterling ezüstből (Ag 925) készült. Az értéket ez pusztán ezüst esetén módosítja, mert a fehérarany ezrelékes aránya azonos a sárga aranyéval, pusztán ötvözete tér el attól. Sárga vagy vörösréz helyett nikkel, 2008-tól palládium található ötvözetként a nemesfémben, szikrázóan fehérré változtatva az arany színét. Karátmérő segítségével könnyedén meghatározható a kívánt paraméter.

Drágakő kalibermérő és a hozzá tartozó táblázat

Előveszem a gyémántkaliber mérőt, és közrefogom vele a követ. Egyik illesztési pont a kő hátulja, másik az ellentétes oldalán álló felülete.

Drágakő méreteinek felvétele a gyakorlatban

Sajnos kicsi, de eredeti kővel van dolgunk, mérete nem túl kimagasló, de természetes gyémánt. Némi számolás után 0,25 ct jön ki eredménynek, amelynek fényét sajnos eltakarja a régimódi “Button” foglalat. Mivel a briliáns gyűrű majd 100 éves, elmondható, hogy abban az időben ez volt az elérhető árú divat.

A drágakő méreteinek kikeresése táblázatból

Maga a kalibermérő pofon egyszerű, tartozik hozzá egy táblázat, amelyből könnyedén kiszámolható a kő tényleges mérete. Nem egy királyi ékszer, de talán maga a kő megér vagy 40 000 forintot.

A briliáns gyűrű nettó súlyának meghatározása Sartorius ékszermérleg segítségével

A teljes ékszer pontos súlya 2,92 gramm, karátszáma alapján 585 ezrelékesnek, azaz 14 karátosnak tekinthető.

A briliáns gyűrű diagnosztizálásához használt műszerek és eszközök

Alaposan kielemeztem a briliáns gyűrűt, amely a szakmában közhelynek számít, aki ért hozzá, rögtön rávágja az általam közölt eredményt. Az ördög viszont sosem alszik, láttam én már gyakorlott ékszerészt “Provident” kölcsönt igényelni, mert több száz ilyen ékszert vizsgált, amelyből egy nem volt valódi.

Általános, 0,8 ct értékű briliáns gyűrű akár másfél millió forintot is érhet, amely nagyon könnyedén félre diagnosztizálható Bár a publikáció nem fedi fel a vizsgálat valós időtartamát, de gyakorlati műhelykörnyezetben kb: fél órát vett igénybe. Ennyi időt érdemes beleölni, hogy nyugodtan tudjon aludni mint az ügyfél, mind a becsüs.

Az antik, 1930-as évek végén készült “Button” foglalatos briliáns gyűrű értékelésének eredménye

A 14 karátos (585) aranygyűrű nettó súlya 2,9 gramm, foglalatában lévő briliáns 0,25 ct, antik csiszolatú kő hozzávetőleges értéke alig éri el a 80 000 forintot, de ebben az esetben lényegtelen. Szerencsére a briliáns gyűrű már sosem kerül zálogházba, érékbecslésére pusztán azért volt szükség, hogy nászajándékként büszkén tudja viselni a család következő generációja, régimódi “Button” foglalat ide-vagy oda. Már csak abban bízhatunk, hogy a János kórházat messzire elkerüli.

Figyelem!                                                                                                                                                                                                          A gyémánt mai modern digitális világunk berkein belül is öl, butít, barátságokat és szerelmeket tesz tönkre, sajnos erről magam is meggyőződtem a gyakorlatban. Ehhez tartozó írásom a képre kattintva, vagy az alábbi linket megnyitva elolvasható.

Kamu és gyémánt, avagy egy régi barátság emlékére

Örömömre szolgált, hogy az értékbecslés közben szerzett tapasztalataimat megoszthattam mindenkivel.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu

6 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × 4 =