Egy elnöki ajándék aranyóra bemutatása

Az elnöki karóra doboza

Nagyon érdekes, szinte történelmi jelentőségű időmérő látogatta meg órásműhelyemet, amely családi ereklyeként magántulajdon részét képezi. A 18 karátos arany Jaeger LeCoultre márkájú (Cal: K880) automata karóra még sosem járt órásnál, így az elmúlt több mint 40 év alatt végletesen beszáradt, szinte járás képtelenné kövült. Feladatom az óra üzembe helyezése, külalaki változtatás nélkül. Az alkalmat kihasználva szeretném bemutatni és értelmezni ezt a ritka ereklyét és annak történetét. Akkor lássunk neki.

Névre szóló ajándék

A dobozt kinyitva kikandikál belőle egy boríték, amely még írógéppel lett megcímezve. Már kissé fakó, de elolvasható rajta a címzett  Vörös Balog István Rendőr Ezredes Elvtárs, az akkori Csongrád megyei rendőrkapitány közbiztonsági tanácsadója. Az ajándékozó pedig nem más, mint Josip Broz Tito, Jugoszláv államelnök. Az értékes Jaeger LeCoultre automata karóra komoly tekintéllyel rendelkezik, hisz hazánkban ez az egy példány található magántulajdonban.

Államfőktől, történelmi vezetőktől, esetleg diktátoroktól kapott ajándékok, érdemrendek mindig árverés, vagy aukciók tárgyát képezik, hisz értékük sok esetben felbecsülhetetlen. Eme szürreális ajándék némi magyarázatra szorul egy mai ember számára, hisz ebben az időben a – Láncos Kutyának – nevezett Josip Broz Tito nemkívánatos személynek minősült a hazai belpolitikában. Ezáltal elmondható, hogy egy ilyen aranyóra birtoklása nemzetbiztonsági kockázatnak számított, így kiléte is csak néhány éve vált ismertté.

Josip Broz Tito korabeli ábrázolása egy szovjet újság címlapján

Josip Broz Tito nem szovjet támogatással, hanem saját népszerűsége által került az akkori Jugoszlávia élére. Ez ismeretlen fogalomnak minősült a szocialista blokk országaiban, hisz akkoriban minden vezetőt szovjet nyomásra neveztek ki államelnöknek. Tito második világháború alatt szerzett érdemei elégségesnek bizonyultak ahhoz, hogy felülírjon egy korabeli választást, amit az oroszok erősen befolyásolni igyekeztek. Talán ezt még elviselte volna Sztálin, de Josip Broz Tito sosem hódolt be a moszkovita törekvéseknek, szinte saját, független államrendszert épített ki a balkáni régióban.

Mivel a nyugattal szemben sem volt olyan vehemens, mint a többi kommunista vezető, szívesen látták az Egyesült államokban. Politikája megosztotta a közvéleményt, imperialista nézetei miatt pedig hamar szembefordult Moszkvával. A KGB számos merényletet tervezett ellene, de Tito partizán múltja és erős karhatalmi ereje folyamatosan meghiúsította ezeket a támadásokat. Jugoszlávia ezáltal rendszeridegennek minősült és minden ország, főleg szovjet nyomásra, megpróbált tőle elhatárolódni.

Magyarország szomszédos államként több megyén átívelő határszakasz ellenőrzését látta el, elképzelni is nehéz, milyen tarthatatlan szerep nehezedett a regionális határőrség, rendőrség és belügyi titkárság vállára. A nyugat kapujának minősített határszakaszon szovjet, magyar és jugoszláv határőrizeti szervek is részt vettek az ellenőrzésben, ahol néha hasonló helyzet alakult ki, mint a nyugat és Kelet-Berlint elválasztó határszakaszon, ahol ráadásul még amerikai ellenőrzési pont is működött.

Bár Sztálin halála után normalizálódni látszódott a viszony Jugoszláviával, ezen elhatárolódási törekvések egészen a rendszerváltásig megmaradtak. A csábító nyugati életforma mítosza mindvégig megmaradt, amelyben sok vezető, hivatalos szerv és rendőrtiszt is érintett volt. Bár Vörös Balog István Rendőr ezredes még partizánként ismerte meg Josip Broz Titot, befolyásos vezetőként pártutasításra el kellet volna tőle határolódni, de nem tette. A Közbiztonsági Titkárság vezetőjeként elismert szakembernek minősült, személye megkerülhetetlen volt, hisz mind a rendvédelemben, mind a  határőrizetben felhalmozott tudásbázisát képtelenek voltak pótolni.

A doboz felnyitva

Az óra eredeti doboza is hozzáöregedett az értékes időmérőhöz, sajnos alig nyílik, erőltetni nem szabad. Nyitva tartásához segédeszközt használok, mert alapesetben visszacsukódik. Kitámasztva láthatóvá válik a 18 karátos arany Jaeger Le Coultre (Cal:K880) automata karóra, amely nagyon diszkrét, nem hivalkodó darab. Első benyomásra szinte senkinek sem tűnhet fel, hogy elnöki ajándékról van szó, de talán ez is volt a célja a Jugoszláv államfőnek. Elismerni a Csongrád Megyei Közbiztonsági Képviselet kitartó munkáját a teljes inkognitó megtartása mellett.

Josip Broz Tito (Fotó forrása: Mult-kor.hu)

Az értékes aranyórát eredeti tulajdonosa még ezredesi rendfokozatban kapta az egykori Jugoszláv elnöktől. Egy főtisztnek az 1970-es évek elején a Csongrád Megyei Közrendészeti státusz nagyon befolyásos pozíciónak számított. Ezen magas beosztás olyan délvidéki határrendészeti tevékenységgel is párosult, amely a rendőrség hatáskörében elismerésre jogosult beosztást jelentett a szomszédos ország elnöki titkárságnál. A Jugoszláv belügyi tárca szorosan együttműködött a magyar határrendészeti szervekkel, amely döntési jogköre a Csongrád Megyei Rendőrkapitány közbiztonsági tanácsadójának kezében futott össze. Ráadásul ez azzal párosult, hogy Vörös Balog István Ezredes kiváló délvidéki helyismerettel rendelkezett, anyanyelvi szinten beszélte a nyelvet és a Magyar Rendőrség állományában egyedülállóan tegezte Joszip Broz Titot.

Mivel Jugoszlávia nyitott volt a nyugati termékek befogadására, világossá vált, hogy ezen határszakaszt kell a legintenzívebben védeni a fekete kereskedelemmel szemben. A Szovjet belügyi titkárság is jelen volt a határszakaszon, ezért a fokozott karhatalmi jelenlét szinte hidegháborús helyzetet okozott. A politikai borderline-nak számító Magyar-Jugoszláv határ védelmi szakaszán számos esetben pattanásig feszült a helyzet.

A szovjetek nem nézték jó szemmel, hogy a szocialista állampolgárok a nyugati életforma tiltott ereklyéit csempészik Magyarországra, ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a csempészáru célba jutását. Ennek feladatköre kissé megosztó karhatalmi szerepkört indukált, mert a határ menti falvak lakosságának egy része életvitelszerűen ebből a tevékenységből egészítette ki szerény bevételi forrásait.

Névre szóló ajánlás

A Csongrád Megyei Belügyi Titkárság hatáskörébe tartozott a kishatár-közi árú forgalom mérlegelésének jogköre, hisz megállítani a fekete kereskedelmet nem lehetett, sok esetben elnézőek voltak olyan termékekkel szemben, amelyek nem képviseltek komoly értéket. A határ menti városok kereskedelmi árbevételének majd fele ezekből a jelentéktelen árukból tevődött össze, de szigorúan megtoroltak minden iparszerű csempésztevékenységet, amely kárt okozna a nemzetgazdaságnak. Maga az óra létjogosultsága is érdekes, hisz a hivatalos szervek és azok parancsnokai ellenőrizték az országba belépő személyek járműveit és poggyászait.

A hanglemezektől kezdve a márkás ruházati termékekig sok mindent elkoboztak, ha forgalmi mennyiségnek tekintették, hisz Jugoszlávia kereskedelmi tiltólistán volt a Magyar Belügyi Szerveknél. Maguk a határrendészeti és rendvédelmi személyek is folyamatos megfigyelés alatt álltak. Véletlenszerű házkutatásokkal, folyamatos rovancsokkal igyekeztek gátat szabni annak, hogy a hivatalos szervek vezetői részesedjenek mindabból, amit tiltottnak tekintett az államhatalom.

Még egy, a Jugoszláv elnöktől kapott gravírozott öngyújtó is azonnali lefokozással járt, nem hogy egy ilyen, szinte felbecsülhetetlen értékű óra. Magyarán szólva Vörös Balog István Rendőr Ezredes karrierjét és majdhogy életét kockáztatta azzal, hogy elfogadta ezt az elnöki ajándékot.

Névjegykártyák

Az órához tartozik számos névjegykártya, igazolás, és egy levél, amely az elismerés protokolláris átadásakor került a tulajdonoshoz. A levél nem nyilvános, sajnos nem képezheti a publikáció részét.

A jugoszláv elnök névjegykártyája

A Jugoszláv kormány hivatalos dombor nyomott irattárójába található az elnök névkártyája a hozzá tartozó átvételi okirattal együtt. Az óra ajándékértéke komoly veszélyt jelentett az adott korban, hisz a Jugoszláv elnöktől ilyen értékes ajándékot elfogadni majdhogy bűncselekménynek számított.

A –Láncos kutyának – bélyegzett államelnök nyugatbarát politikájának számos hazai vezető esett áldozatul, akiket főleg szovjet nyomásra távolították el a politikai életből. Bár közhelynek számított Josip Broz Tito ajándékozási szokásjoga, de senki sem beszélt róla, nehogy az államvédelmi karhatalom látókörébe kerüljön. Rengeteg dísztárgy és egyéb souvenir került beszolgáltatásra, amit a Jugoszláv belügyi titkárság rendszeresen újraajándékozott az elismerésre szánt személynek.

Ezzel nem korrumpálni akarták a politikust, vagy magas beosztású közszereplőt, hanem megmutatni, hogy Josip Broz Tito azt ajándékoz meg, akit akar. Vörös Balog István Rendőr Ezredes is közéjük tartozott, saját maga dönthette el, hogy beszolgáltatja vagy sem.

Az elnöki aranyóra

A teljesen eredeti óra kinézete hibátlan, számlapja makulátlan, beázásnak nyoma sincs. Felhúzókoronáján látható, hogy nem sokat viselték. Első benyomásra semmi szokatlan nem látható rajta, szokványos aranyórának látszik, amit a kor szokása szerint számos bel és külpolitikai vezető is szívesen viselt.

Volt aki Leonyid Brezsnyev-től kapott Vostok aranyórájában parolázott a díszszemlén, de sok magas rangú tiszt kapott Kádár János-tól névre szóló karórát kitüntetése mellé.

Menetes, gravírozott hátlap

Az órát megfordítva viszont láthatóvá válik Josip Broz Tito Jugoszláv államelnök hivatalos aláírása, amely szignózza Vörös Balog István Csongrád Megyei Közbiztonsági helyettes tevékenységének elismerését. Mivel a felirat közismert volt a tiltólistán lévő személyek között, szinte bárki felismerte volna, így viselete a nem ajánlott kategóriába tartozott.

A hátlapon nincs semmilyen fogózási pont, kinyitni sem egyszerű, főleg így fél évszázad elteltével. Mivel a gravírozott felület az óra enteriőrje, szocialista viszonylatban senki sem vállalta nyitását, nehogy megsérüljön a felirat. Mivel gyárilag nagy erővel lett ráhúzva, nem igazán akadt olyan órás, aki hasonló célszerszámmal rendelkezett volna.

A mai modern tapadókorongos nyitórendszerek abban az időben még nem voltak elérhetőek. Ezért az időkapszulát képező aranyóra szarkofágként szinte órásműhelyemben látta meg a napvilágot először.

A jugoszláv elnök és Moammer Kadhafi (Fotó forrása: Flickr.com)

Ezen érdemelismerési szertartás nem egyedi eset, számos prominens politikus és közszereplő kapott négyértékű ajándékot Josip Broz Tito elnöksége idején. A teljesség igénye nélkül felsorolható Jasszer Arafat és Moamer Kadfafi is. Nagyjából 80 darab ilyen aranyóra talált gazdára, melyek közül talán néhány sosem kerül elő, hisz rejtélyes körülmények között eltűnt.

Moamer Kadfafi elfogása és halála számos legendát elevenít fel a líbiai elnök páratlan gazdagságáról, de a jugoszláv elnöktől kapott aranyórája sosem került elő. A fosztogatók és kincsvadászok az alkalmat kihasználva valószínűleg értékesítették a feketepiacon. Mivel egy ilyen óra azonnal felfedné az eladó kilétét és az óra származását, talán a néhai államelnökkel együtt végleg eltűnt a világ szeme elöl.

Elnöki névkártyák

A Jugoszláv elnök elismerése mellett felesége is jókívánságait fejezte ki, amely szintén az óra irattartó zsebében foglalt helyet. A “Szocialista Firstlady” személyében tetszelgő Jovanka Broz hatalmas befolyást gyakorolt a Jugoszláv belpolitikára, hisz szinte korlátlan hatalommal rendelkező férjén keresztül mindent elért, amiről más közép európai államelnök felesége csak álmodhatott.

Az állami sajtó szinte minden lépését hivatalból publikálta, ő volt az első európai elnöki feleség, akiről többet írt az amerikai sajtó, mint a hivatalban lévő Egyesült Államok elnökének feleségéről. Tulajdonképpen személyében fejeződött ki a mai fogalomrendszerben ismert “celeb” szó fogalma. Nem csak divatosan öltözködött, hanem diktálta is az aktuális viseletet, nyugati autókkal parolázott, még Richard Burtont is fogadta az Adria partján található saját elnöki üdülőjében. Brioni üdülőbirtokuk nagy népszerűségnek örvendett az európai vezetők körében, hisz szinte mindenki megfordult itt, aki fontos.

A káprázatos pompával felszerelt komplexum történelmi jelentőséggel is bírt, hisz Nyikita Hruscsov 1956-ban itt kérte áldását, hogy lerohanhassa Magyarországot. A jugoszláv elnök pusztán annyit kért cserébe a szovjet főtitkártól, hogy ne a keményvonalas Münnich Ferenc legyen a szabadságharc utáni Magyarország vezetője. Mivel Josip Broz Tito attól félt, hogy a forradalom továbbterjed, ezen megbeszélésen került szóba először a számára is elfogadható Kádár János személye, mint hazánk lehetséges pártvezetője.

Gravírozott hátlap

Az óra beszolgáltatásköteles ajándékként szerepelt a magyar törvényhozásban, így nem csoda, hogy nem sokat viselték. Talán ezen okok miatt sem járhatott órásnál, hisz a hazai szokásjog értelmében kisipari engedélyével játszott az a szakember, aki karbantartásra átvette, de nem jelentette az óra befogadását. Ezen okok miatt világos, hogy publicitása már a szocialista rendszer bukása után, szabad digitális világunkban nyert értelmet. Akkor lássunk, milyen szerkezet ketyeg eme nemes időmérőben.

Az elnöki aranyóra szemből

Talán a bőrszíj, amely nem eredeti az órán, hisz egy mai modern darab köszönt vissza, de ezek a szíjak öt-hat évnél többet úgysem bírnak ki.

Eredeti plexi

Az óra plexije is eredeti. Bár nem jelzett, de mérete tipikus, középmagas kupolája alatt opcionálisan elférnek a mutatók.

Jelzett korona

Az óra jelzett koronája. A tipikus – JL- embléma alig kopott, recézete hibátlan. Mozgása kissé szoros, de ez az óra beszáradt állapotára vezethető vissza.

Elnöki aláírás a hátlapon

Megfordítva láthatóvá válik a gravírozás. A Jugoszláv elnök tipikus aláírása szinte összetéveszthetetlen, szocialista viszonylatban a mai “celebek” népszerűségével vetekedett. A névjegy másolt formulája minden elhárítótiszt naplójában felbukkant, hogy felismerje, hisz az elkobzásra ítélt tárgyak listáján első helyen szerepelt a délvidéki határvédelem berkeiben. Nagyon bátor lépés volt egy ilyen nagymértékű ajándék birtoklása, főleg egy ilyen magas beosztású főtiszt esetén.

Nemesfém próbajel

Az óra hátlapjába látható a 750 ezrelékes, 18 karátnak megfelelő svájci fémjel. Vaskos kivitele adott lehetőséget az elnöki aláírás gravírozásának. Mivel a pantográfos vésés az időtlenséget szolgálja, ezért legalább 1,2 milliméteres falvastagsággal kell, hogy rendelkezzen. Ebben az esetben ezen feltétel teljesült.

A Jaeger LeCoultre (Cal: K 880 ) szerkezet

Az óra szerkezete, egy Jaeger LeCoultre (Cal: K 880 ) óramű, amely tipikusnak mondható, kivitele a belépő manufaktúra szerkezetek világát testesítik meg.

Mutatók eltávolítás előtt

A mutatópárost én távolítom el az óráról először, ezért feltételezhetően elég nagy ellenállást fejt ki levétel közben. Ezért, mint minden esetben most is számlap-palástot használok, amely megvédi a számlap festését a nyomódástól, és egyéb sérüléstől. Mivel a levételhez szükséges erő alátámasztási pontja minden esetben a számlapra tevődik át, így ezen megoldás elkerülhetetlen.

A leszerelt számlap

A mutatók leszerelése sikerült, nyom nélkül lejöttek a helyükről. Maga a számlap hibátlan, a nap sem szívta ki, így állapota szinte újnak tekinthető. Az indexek és maga az embléma szerelt kivitelű, amely annyit jelent, hogy minden osztást két stift rögzít a helyén, amit hátulról lakkal rögzítenek. Ezen módszer megakadályozza, hogy használat közben lepotyogjanak.

A számlap lábai

A számlapot megfordítva láthatóvá válnak a szerelt indexek lábai, amit gondosan elmunkáltak. A csiszolás helye gyári, jellemzően manufakturális megoldás.

A szerkezet rotorja

A szerkezet rotorja, mely áttört felületével a cég – JL- betűformátumát mintázza. Siklócsapágyas kivitele karbantartásigényes, mert elhanyagolt kenése a csapágy végletes kikopását eredményezheti. Mivel az órát nem sokat viselték, szinte alig érezhető kopás érzékelhető rajta.

A billegő

Az óra igényes kialakítású billegőrendszere. A viszonylag alacsony, 18000 A/H lengésszám biztosítja a nagyfokú pontosságot, hisz kialakítása példaértékű. A modernnek számító “Glycodur” hajszálrugó anti-magnetikus, hőtágulásra érzéketlen ötvözetként biztosítja az izokronitást. Sajnos a billegő finom szabályzó rendszert nem tartalmaz, ami kissé nehézkessé teszi a pontosság optimális beállítását, de műszer segítségével nem okoz gondot beszabályzása.

A gátkerék

A szerkezet tipikus gátkereke, amely műszaki fotónak sem utolsó. Ezen alkatrészeket a billegővel együtt külön tisztítom, sosem teszem bele a mosógép kosarába. Az alkatrészek kezelését sebészeti benzin segítségével végzem el, lehetőség szerint kézi eljárással, külön erre a célra rendszeresített ecset segítségével.

A kitisztított alaplemez

Az óra alaplemeze, alapos szerkezettisztítás után. Minden lepedék eltűnt a felületről, és a gyors száradás meggátolta a foltosodást. Minden szerkezeti elemet leszereltem róla, mert a vegyszeres tisztítás ekkor éri el hatásfokának maximumát.

Száradás után

Közben a szerkezeti elemek is elkészültek. Vegyszeres tisztítás és szárítás után kezdődhet az alkatrészek összeépítése, szakszerű kenése. Szinte semmilyen kopás nem látható a csapágyakon, láthatóan nem sokat viselték az órát.

A feltüntetett kaliberszám

A kitisztított alaplemez magán hordozza a a gyártási és kaliberszámot, amely alapján beazonosítható a gyártás pontos dátuma és a készített szerkezetek darabszáma. A JL Cal: K880-as automata szerkezetet 1970-ben gyártották 140 000 darabszámban. Az adat meghatározza azt a tényt, hogy nem egyedi, de mégis limitált példányszámú óraszerkezetről van szó.

Menetes aranytok

Az aranytok belsején látható a menetes kialakítás, amelyre a hátlapot lehet nagy erővel rázárni. Meglehetősen vaskos kialakítás lehetővé teszi a menet mélységét. Nem spóroltak az arannyal, sok esetben találkozni olyan hártyavékonyságú megoldással, ahol a toknak nincs tartása, deformációja esetén a záródási pont megszűnik.

A elnöki aláírás vésete

Az aranytokhoz illeszkedő menetes hátlap. Maga a hátlappalást 1,2 milliméter vastag, ezért könnyedén alkalmazható volt rajta a karakteres elnöki aláírás. Maga a szignó gyári megoldás, ceritfikát igazolja meglétét, nem utólag került rá. Josip Broz Tito elnöki aláírása tipikus, semmihez sem fogható, aki élt ebben a korban azonnal felismeri.

Az arany tok súlya

A 18,6 grammos nettó tömegű aranytok 750 ezrelékes, azaz 18 karátnak megfelelő finomságú ötvözet. A gyakorlatban 8-10 grammnál nagyobb tömegű tokot nem szoktak alkalmazni, ebben az esetben a márka megköveteli az értéknövelés ezen formáját.

Összeszerelés előtt

Tokba szerelés előtti utolsó ellenőrzés, minden a helyén van. Az óra tokja tulajdonosa kimondott kérésére az eredeti, úgynevezett fellelt állapotban maradt, pusztán a szerkezet szervizelésére terjedt ki jogosultságom.

Portalanítás közben

A tok belseje és maga a számlap is statikus feltöltéssel rendelkezhet, amely óhatatlanul is magához vonzza a port. Bár műhelyem mindig kristálytiszta, mégis elkerülhetetlen, hogy néhány porszem fel ne ragadjon a mutató, vagy a számlap felületére. Ezért az aranytok ráhelyezése előtt minden oda nem illő porszemet kifújok egy porpumpa segítségével.

Műszeres beállítás közben

Az óra jó pár évtized hibernálás után műhelyemben mutatja először a pontos időt. Bár használva biztos nem lesz, de a pontos idő múlását egy “Horometer” márkájú digitális szabályzóműszer segítségével állítom pontosra. A műszer digitális platformja az óra ketyegését alakítja át digitális jellé, amit a műszer érzékel. Saját kalibrált idő alapjához viszonyítva a kijelzőn megjeleníti az óra valós járásképét. Amennyiben ezt az óra forgatása közben végzem el, egyből kitűnik a szerkezet adott pozicionális hibája is. Ezzel a módszerrel szinte gyári pontosságra szabályozható egy karóra.

Próbajáratás közben

Javítás, karbantartás után szinte minden órát felhelyezek a “CycloTest” nevű forgatópadomra. A készülék lassan forogva a kéz mozgását szimulálja, ugyan azokat a “gesztikulatív” mozdulatokat reprodukálja, mint viselés közben. Amennyibe a felhúzott óra nyolc óra forgatás után sem mutat eltérést, elmondható, hogy a szabályozás sikerrel járt. Automata órák esetén ez a funkciót kiegészíti azzal is, hogy felhúzza az órát.

Az elnöki karóra elkészült

Az óra ezzel elkészült. Méltó emléke a történelemnek, tekinthető hidegháborús ereklyének, vagy csak fricskának, amivel a nagy orosz medve bajszát akarták annak idején meghúzni. Bárhogy is tekintünk rá, most már senki sem fogja szemére hányni az örökösöknek, hogy lepaktáltak a – Láncos kutyával-.

Visszahelyezett névkártyák

A még írógéppel készült felirat kissé kifakult, de világosan olvasható. Maga az okmánytartó helyt ad a névkártyáknak, az igazolásnak, de még Ivanka Broz aláírása is szerepel rajta. A névkártyákat visszahelyeztem az eredeti borítékába.

Az elnöki óra elkészült

Az óra gyári pecsétje és az elnök névkártyája visszakerült dobozába, ki tudja mikor bukkan fel legközelebb.

Az óra műanyag adattáblája

Még az óra műanyag plakettja is megvan, amely a gyári doboz részét képezte. Szinte soha sem tartják meg az ehhez hasonló kiegészítőket, jó látni, hogy ebben az esetben részét képezte az unikális darabnak.

A hátlap zárása után

Az óra menetes hátlapját tapadókorong segítségével ráhúztam, így kizártam annak a lehetőségét, hogy a történelmi felirat összekarcolódjon.

Az utolsó fotó

Az óra szépen működik, élvezet volt vele a munka. Pontossága szinte gyári, viszont külalakján semmit sem változtattam. A fogódzási pont nélküli hátlapok nyitása sokszor komoly kihívást jelent egy órás számára. Amennyiben még maradt kedve olvasni, kérem tartson velem és tekintse meg, hogy nyitható ki egy lehetetlenség határáig megszorult hátlap szakszerű nyitása a gyakorlatban.

Menetes hátlap nyitása tapadókorongos nyitó segítségével

Visszahelyezés előtt

Az órához tartozó plasztikkártya a bőrszíj végére volt viaszpecséttel rögzítve. Visszahelyezem a dobozába, hisz külön hely van számára kialakítva.

Lezárás előtt

Minden kiegészítő és maga az óra is visszakerült tárolódobozába, amely rugós rögzítőeleme már nem működik. A fotózás kedvéért kitámasztottam egy szerszámbefogóval, utána újból becsukom, hogy vissza adhassam ezt a páratlan értéket képviselő időmérőt jogos örökösének.

Josip Broz Tito sírja Belgrádban (Fotó forrása: kozterkep.hu)

Josip Broz Tito 1980-ban elhunyt. Temetésén 127 ország képviseltette magát, több mint 200 magas rangú vezető, köztük négy király személyében. Bár tevékenysége mindenképpen ellentmondásos, halálával egy korszak zárult le a balkáni régióban. Személye mára felülírja politikai tevékenységét, hisz részévé vált a történelemnek. Az elhunyt Jugoszláv államelnök ajándékozási szokásjoga mellet saját maga is rengeteg relikviát, illetve értéktárgyat halmozott fel, amit államfőktől, vagy királyoktól kapott. A vagyon szinte mai napig vita tárgyát képezi, amely sorsáról az alábbi linkre kattintva olvashatunk.

Tito luxusautóin is osztozkodnak az örökösök

Vörös Balogh István tábornoki fokozatban vonult nyugdíjba, a Budapesti Rendőrkapitányság állományából, politikai szerepe máig vitatott. Az 1980-as évek elején egészsége megromlott, így ügyvédként praktizáló fia támogatásával élte végnapjait. Maga az óra is már az ő tulajdonát képezi, ezúton szeretném megköszönni, ha csak egy karbantartás és publikálás idejére is, de rendelkezésemre bocsájtotta ezt az unikális időmérőt.

Az óra elkészült

Az óra elkészült, jelenleg családi ereklyeként funkcionál, amely inkább érdekesség, ezért sorsáról tulajdonosa rendelkezik. A hidegháborús időszak egyik tárgyi hírmondójaként mindenképpen unikális darab, páratlan időmérőként nem sok hasonló létezhet belőle magántulajdonban.

Örömömre szolgált, hogy a beavatkozást megoszthattam mindenkivel

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente  www.watchmaker.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × 4 =