Molnia zsebóra hátlapjának átalakítása

SOKOL és társai

Néha semmitmondó szamizdatok és Sztálin dörgedelmeinek gyűrűjében felbukkan egy-egy szocialista örökség. Sokan szeretik ezt a korszakot, hisz hozzám hasonlóan megélték, ki így ki úgy. Ráadásul reneszánszát éli a retró, annak is egy bizonyos fokozata, élén a korszakos óramárkákkal. Ezen felül a szovjet zsebórák divatja újból hódít, de sajnos nagyon sok készült belőlük, így unalomfokozatuk igen magas. Érdemes kilépni ezekből a sablonokból és megtörni a látványvilágot, mondjuk egy üveghátlap készítésével.

Lenin: Állam és Forradalom

Idézet Lenin : Állam és Forradalom című alapmunkájából. “Addig, amíg a kommunizmus “felsőbb” szakasza be nem következik, a szocialisták a legszigorúbb ellenőrzést követelik a társadalom részéről, és az állam részéről a munka mértéke és a fogyasztás mértéke felett Mivel Lenin ebben az időben már az átláthatóságot szorgalmazta, tegyünk eleget kívánságának és készítsünk üveghátlapot egy ikonikus szovjet zsebórára.Természetesen Vlagyimir Iljics Lenin nem konkrétan erre gondolt, de engem már nem tántoríthat el megvalósításától, hisz dolgos népünk úgyis győzni fog. Akkor lássunk neki.

Az üveghátlap betétje

Talán kitalálták, publikációm tárgya egy Molnia zsebóra lesz, amely hátlapjára nagy átalakítás vár. Áttekintő-üveget szeretnék belehelyezni, de saját anyagvastagsága nem teszi erre alkalmassá. Egy betét elkészítése oldja meg a vastagsági problémát, amely ráadásul rendkívül autentikussá teszi a művelet. Mindjárt az is kiderül, miért.

1987-es három Rubeles

A betét alapanyaga egy 1987-ben gyártott három rubeles lesz. Mind vastagsága, mind átmérője alkalmas a betét elkészítésére. A ma már értékvesztett forgalmi érme sokat tudna mesélni a szocialista üzemgazdaságtanról, de szerencsére ez nem része publikációmnak.

A cseljabinszki Molnia (Молния)Óragyár

A cseljabinszki Óragyár (Molnia) Челябинский часовой завод (Молния).Cseljabinszk városa gyönyörű vidéken helyezkedik el, gyakran emlegetik Helvét Oroszországnak is. E vidék híres kézműves mestereiről, hisz a cárok gyakran hívtak e környékről mesterembereket palotáik cizellálásához. A szocialista óragyárat 1947. november 17.-én alapították. Eleinte a fő profilt a karórák és zsebórák mellett az asztali- és fedélzeti órák jelentették.

A Védelmi Minisztérium megrendelésére itt készültek a harckocsik és a tengeralattjárók fedélzeti műszerei, órái. Az 50-es évek végétől azonban egyértelműen a Molnia zsebórák jelentik a termelés fő gerincét. A 18 köves szerkezeteket készítik ütésbiztosítás nélküli (3602) és ütésbiztosított (3603) billegővel is. A tokok általában alpakkából készültek, melyeket aztán különböző felületkezeléssel láttak el, de természetesen acéltokokat is alkalmaztak.

Gyakran díszítették az órákat kézzel készített zománcfestményekkel. Az órák 80%-ban kézi munkával készülnek és a csapágykövek, valamint függőláncok kivételével minden alkatrészüket helyben gyártják. A gyár termelésének jelentős része exportra kerül a világ minden részére. Mai napig keresett márka, főleg átalakítás és beépítés tárgya, nagyon sok konverzió van forgalomban.

Méretek ellenőrzése

A csernobili katasztrófa után egy évvel készült forgalmi érme újszerű, kopás nyomai alig láthatóak rajta. Az üvegbetét elkészítéséhez rég bevált módszert alkalmazok, felfogóadapter segítségével kivitelezem a forgácsolási műveletet.

Felfogató adapter

A felfogató-adapter egy peremes sárgaréz betét, amelyre menet segítségével felerősíthető a kiválasztott alapanyag, ebben az esetben a három rubeles.

Felfogatás előtt

Magát a betétet is én készítettem, univerzális eszköz, viszonylag sokat használom forgácsolási műveletekhez. Pusztán a pénzérme közepét kell kifúrni a perem méretére, így könnyedén befogható órás esztergagépem tokmányába.

A munkadarab átfúrása

A központi furat elkészítését stílszerűen központfúróval végzem el, közepes fordulatszámon.

A munkadarab átfúrása

Az érme igen kemény, tipikusan oroszos, de a központfúró wolfram-karbidból készül, így a fegyverkezési versenyből a fúró került ki győztesen, persze némi kenőanyag segítségével.

A furat kibővítése

A végleges méretet két lépcsőben érem el, előszór hatos, majd tízes fúrót használva. Kenés gyanánt fúró vágó üregelő folyadékot használok.

A felfogató adapter pereme

A felfogatóadaptert befogom órás esztergagépem tokmányába, ennek végére kerül majd a forgalmi érme, menettel felerősítve.

A kifúrt pénzérme rögzítése

A kifúrt háromrubeles megmunkálás előtt. Központosan fut minden irányba, így nem tud elmozdulni, pusztán a pénzérme pereme emelkedik ki annak síkjából.

A perem megmunkálása

Első lépésben a pénzérme oldalbarázdáit tüntetem el, egyetlen fogásból, vídiakés segítségével. Nagyon kemény anyagot választottam betétnek, de nem is baj, legalább nem kopik el hordás közben.

Peremezés után

Második lépésben egy másfél milliméteres peremet készítek bele, ez kerül a kivágott hátlapba, szoros illesztéssel.

Félkész üvegbetét

A lemunkált és peremezett munkadarab így néz ki a gyakorlatban. Mivel nincs több teendőm vele nyugodtan kifoghatom a felfogatóadapterből.

A középrész kifúrása

Leválasztás után így néz ki a félkész betét, peremezve. További beavatkozásra van még szükség, de most a hátlap kivágása következik, mégpedig méretre.

Méretek ellenőrzése

A méret meghatározása nagyon fontos mert szoros illesztéssel szeretném belepréselni a helyére az elkészül betétet.

Zsebóra hátlapjának megmunkálása

Maga a hátlap nem az óra eredeti kiegészítője, bolhapiaci szerzemény, így szükség esetén visszaszerelhető a helyére. Anyagszerkezete igen puha, egyetlen vágással eltávolítható a középrész. Pusztán egy kezdőfurat kell hozzá, amelybe befér az esztergakés.

A kivágott zsebóra hátlap

Hamar elértem az eredeti méretet, a hátlap anyagvastagsága fél milliméter sincs, ezért is szükséges a betét készítésé. Szinte csapágyillesztésre méreteztem a kivágást, így a peremezett pénzérmét úgy kell belepréselni a helyére.

A kivágott középrész

A kivágott hátlap darabja már lehűlve, pusztán két lépcsőben értem el a végleges méretet. Talán az italautomata százforintosnak ismeri fel, és ad érte egy presszókávét, szerencsés esetben vissza is ad belőle némi aprót.

Szétválasztva

Az alapméterek elkészültek, már csak azok egyesítése maradt hátra. Tokprés segítségével kell a helyére nyomni, szerencsére eddig hiba nélkül illeszkedik.

Beforrasztás előtt

Köszönhetően a pontos megmunkálásnak szorosan illeszkedik, bele is nyomtam, egészen a pereméig. Sajnos mivel ki kell vágnom még a közepét, a szoros illesztés nem ad elég stabilitást, ezért beforrasztom a helyére.

Beforrasztás után

Forrasztópaszta és némi savmentes anyag alkalmazásával a kivágott hátlapot nyílt láng segítségével, alacsony hőfokon összeforrasztom a belepréselt betéttel.

A beforrasztott, félkész betét

A beforrasztott érme így néz ki a gyakorlatban, lehűlés után. Sok munka vár még rá, de a végeredmény nem csak látványos, hanem autentikus is lesz.

A perem lekerekítése

Beforrasztás után elválaszthatatlanul összeállt a hátlap, most már forgástestként forgácsolható tovább.

Kézi esztergakés használata

Első lépésben lekerekítem a beforrasztott érme peremét, ezáltal belesimul a hátlap síkjába. Kézi késtartót és vídiakést használva szabad kézzel alakítom ki a végleges méretet.

Peremkészítés közben

Kivágtam az érme közepét, már csak az ötágú vörös csillag és a gyártás időpontja árulkodik arról, hogy a betét anyaga valaha forgalmi pénz volt.

A kész betét polírozása

Finomítás, és a belső perem kimunkálása után minden formaelem eltűnt a felületről, amely arra utalna, hogy eredeti funkciója szerint pénzérme volt az elkészült betét. Talán mégse, fordítsuk meg a hátlapot és nézzünk meg a hátlap belső oldalát.

A megmaradt olvasható felirat

A belső felület magán hordozza az érme eredeti feliratait, amely így beforrasztva is olvasható, hirdetve a betét eredeti funkcióit. A tipikusan orosz hátlap egy szintén szovjet pénzérme okán vált átláthatóvá, megmutatva a világnak a zsebóra szerkezetét.

Beragasztott óraüveg

Az elkészült érme így néz ki a gyakorlatban egy korban hozzáillő SOKOL 310 zsebrádió doboza előtt fotózva. Már csak abban bízok, hogy gond nélkül visszapattan a helyére.

A kreativitás része mindennapjainknak, ez így volt a múltban is. Egy kis groteszk írással szeretnék visszaemlékezni, hogy annak idején miként értelmezték fiataljaink a művészi szabadság fogalmát.

Glashütte Spezimatic piros mutatóinak kálváriája

Az üveghátlap próbája

A klasszikus, karórává alakított Molnia zsebóra így néz ki a gyakorlatban. Szerencsére jól illeszkedik, ráadásul a szerkezet is igen dekoratív, nem okoz csalódást a látványvilág.

Szocialista Brigád kitűző

Amennyiben léteznének még Lenin tanításai, biztos nagyra értékelnék munkámat, és megkapnám a hozzá tartozó jelvényt. Ez már a múlt szelleme, viszont az óra elkészült, túlélt mindent, ráadásul nap mint nap használható, pártkötődéstől függetlenül.

A Molnia zsebórának talán ez a harc lesz a végső, így ünnepeljük meg a beavatkozást a Magyar Internacionálé sokak számára ismerős dallamvilágával.

Az üveghátlap elkészült

Az átalakított Molnia zsebóra elkészült, szép és pontos, ezen felül az eredeti hátlap is tartozéka, így igény szerint visszaszerelhető a helyére. örömömre szolgált, hogy a panorámahátlap készítésének részleteit megoszthattam mindenkivel.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × kettő =