Kádár János válaszlevele Kovács Jenő nyugdíjasnak

“Merkur” fémépítő készlet a múltól

Talán sokak számára ismerős lehet a képen látható „Merkur építőkészlet”, amely 1979-ben készült, és meghatározta a korabeli gyermekek logikai fejlődését. A „legvidámabb barakk LEGO-jaként” ismert kreatív fejlesztőjáték nagyon sok háztartásban megtalálható volt annak idején. A doboz már nem tartalmaz alkotóelemeket, hanem egy örökség részeként magában rejti Kovács Jenő MÁV kisnyugdíjas levelezését, Kádár János elvtárssal. A levélváltásnak története is van, aki kíváncsi rá, kérem tartson velem.

A játék doboza, mint időkapszula

Hat másik tárolóval karöltve, “MOM” és “Danuvia” órákkal együtt érkezett műhelyünkbe a készlet, színvilága már akkor kitűnt társaitól. A doboz sokat heverhetett egy polcon érintetlenül, talán valamikor játszhattak is a benne lévő építőelemekkel. Gondolom felnőttek a gyerekek és ezután már csak amolyan alkatrész és dokumentumtárolónak használta korabeli tulajdonosa. “SLAVA, Poljot, Prim, Glashütte, Molnia BIT / FET/ Komplett” felirat hirdette tartalmát, ezeknek kellett volna benne zörögnie, így elsőre komoly csalódást okozott hiányuk.

Csehszlovákiában gyártott gyermekjáték

A porosodó hagyaték nemrég került áttekintésre, így nagy meglepetést okozott kategorizálás közben, sokkal érdekesebb, mintha óraalkatrészek lettek volna benne. A korabeli Csehszlovákiából származó építőkészlet 49 Koronába került annak idején, és elfeledve mumifikálódott egy polcon. Nem számít ritka eseménynek, amikor időkapszulára bukkanunk, mégis amolyan kellemesen hátborzongató “Indiana Jones” érzéssel tudnám azonosítani. Akkor ideje kibontani, tárjuk fel és alaposan elemezzük ki 30 éves tartamát.

Az időkapszula, kinyitása után

Kinyitva elsőnek egy 1983 Június 19.-én nyomtatott Népszabadság napilap bukkan elő, jelezvén a levélíró politikai hitvallását. ” Kádár János Moszkvában” vezércikk alatt olvasható, hogy a pártvezető találkozott Juríj Andropovval. Ebben az időben a rendszerváltás még csak gondolati szinten sem létezett, dübörgött a szocialista cserekereskedelem.

Két, Kádár Jánostól származó levél lapul a doboz alján

Néhány év múltán viszont ez a “gulyáskommunizmus” megingani látszott, megmutatkoztak az első jelek, amelyek feltárták annak tényét, hogy az addigi államforma tulajdonképpen fenntarthatatlan. Ezek a folyamatok ráadásul nem mindig álltak meg az államhatárokon, néha külföldi hozzájárulás is befolyásolta a csendes forradalomként elhíresült rendszerváltás előkészületét. 1985-ben, az MSZMP XIII. Országos Kongresszusát tartotta, talán itt hangzott el először nyilvánosan, hogy az eladósodottság olyan nagy mértékű, hogy alapjaiban meg kell reformálni az addigi gazdaságpolitikát. Ennek kapcsán Kovács Jenő két levelet is írt Kádár Jánosnak, igaz pár év eltéréssel de minkét megkeresésére válasz érkezett az MSZMP első titkártól.

Kovács Jenő, MÁV kisnyugdíjas első 1985-ös levelére adott válasz Kádár Jánostól

Először 1985-ben, az MSZMP XIII. kongresszusa előtt pár nappal érezte elérkezettnek az időt Kovács Jenő MÁV nyugdíjas, hogy lojális, párt azonos és a rendszerrel mindenben egyetértő véleményét kifejtse egy országos olvasottságú lapban. Levelet írt Gál Andrásnak, aki abban az időben a sokak által olvasott Ország-Világ hetilap főszerkesztője volt. Levelének tartalma nem ismert, de a vezető újságírót annyira meghatotta az akkor 82 éves ember gondolatmenete, hogy a postai küldeményt továbbította Kádár Jánosnak. A Főtitkár sem volt rest, elolvasva a levelet válaszolt is a kedves, meleg szavakra. A levél tartalma a képen megtekinthető.

Az 1985-en írt levél általam kivetített, olvasóbarát változata

Kádár János 1985-ben írt válaszlevele Kovács Jenő MÁV kisnyugdíjas részére, általam felnagyított, olvasóbarát kivitelben, így mindenki kedve szerint áttekintheti.

Kádár János MSZMP vörös színű körpecséttel ellátott eredeti aláírása

A levél alján látható az elmaradhatatlan pecsét, maga Kádár János aláírásával

Az MSZMP XIII. kongresszusának összefoglalója a korabeli újság hasábjain

Kádár Jánosra nagy hatással lehetett a levél, mert még a korbeli “Népszabadság” napilap, MSZMP XIII. kongresszusának érdemeit dicsérő hasábjain is megemlítette Kovács Jenő vasutas kisnyugdíjas szívmelengető gondolatait. A pártküldöttek által írt levelek, felajánlások közül ez a boríték ébresztette fel az államfő figyelmét legjobban. Szüksége is volt rá, hisz ekkorra már egyre több fekete felhő takarta el a kádári-politika kék egét, így bemutatása spontán és komoly médiaértéket képviselt számára.

A vezércikk kiemelt tartalma

Talán maga Kovács Jenő jelölte be a rá vonatkozó utalást, amely az újság hasábjain levelének tartalmát jeleníti meg.

Kovács Jenő vasutas kisnyugdíjas levele a Népszabadság korabeli hasábjain

Kiemelve elolvasható a témára vonatkozó rész, amely a levél tartalmát boncolgatja a korbeli újság hasábjain.

A levél tartalmának folytatása a sortörés után

Mivel a teljes témát pont egy sortörés osztja ketté, a folytatás a lap tetején jelenik meg.

“Nyílt társadalom, Soros alapítvány, Egyesült Államokból finanszírozott civil csoportok“. Ezek mai modern, aktuálpolitikában is használatos kifejezések, amelyeknek senki sem tulajdonít történelmi jelentőséget. Pedig rengeteg azonosság mutatkozott az 1989-es rendszerváltás és napjaink politika trendje között. 1987-ban, amikor megalakult az első rendszerváltó párt, Kádár János kísértetiesen hasonló jelenséggel szembesült. Az MSZMP 1988-as, országos pártértekezletén külföldről finanszírozott csoportokkal riogatták az akkori küldötteket, talán nem is ok nélkül, de akkorra már elkéstek vele, hisz az első szabad választásokig pusztán egyetlen lépés választotta el hazánkat. Kádár János utolsó előtti, nemrégiben elhíresült beszédében szinte ugyan úgy vélekedik a külföldi civil szervezetekről, és értelmiségi csoportokról, mint napjainkban tapasztalhatjuk, ha bepillantást nyerünk egy aktuálpolitikai műsorba. A nemrég napvilágot látott hangfelvétel a fenti hangfájlra, vagy erre a linkre kattintva meghallgattató.

Talán hallgassunk meg egy szintén korabeli beszédet is, de most a másik oldal véleményének figyelembevételével. Kádár János félelme és felszólalása nem maradt válasz nélkül, az érintett társadalmi csoport érdemes része szót kapott az akkori közmédiában és írott sajtóban egyaránt, amely nyilvános és elérhető. Publikációmban szereplő levél szinte napra pontosan ezt az időszakot testesíti meg. A korabeli hangfelvétel a fenti videofájlra, vagy  erre a linkre kattintva meghallgattató.

A több mint 30 éves boríték

Az 1988-as országos pártértekezlet előtt kikérték a majd százezerre tehető, úgynevezett “keménymag” véleményét az egypárti, jóléti rendszer működéséről. Talán ezt tekinthetjük a mai modern “Nemzeti Konzultációk” előszobájának. A válaszadók többsége kritikával élt a politikai hitvallásról, sokan elavultnak, kiöregedettnek tartották a regnáló politikusok személyét, élükön Kádár Jánossal. Meglepően széles tábor kívánta a változást, sokan most először névvel és címmel felvállalva véleményüket, figyelmen kívül hagyva a megtorlás lehetőségét.

Ennek ellenére nagyon sokan kardoskodtak a szocialista rendszer fennmaradása mellett. Aranykoszorús brigádok, munkásőrök, pártküldöttek de lelkes magánemberek is hallatták hangjukat, illetve adtak hitet a folytatás mellett. Voltak olyan csoportok, akik konkrét felajánlásokat tettek a „legvidámabb barakk” fennmaradása érdekében, de akadt olyan ember is, aki fanatikus meggyőződésből leveleivel biztatta magát Kádár Jánost, hogy álljon ki igazáért, ha szükséges akár karhatalmi erőszak alkalmazásával is.

Kovács Jenő második levelét már személyesen Kádár Jánosnak küldte, amely szintén nem maradt válasz nélkül. Kovács elvtárs levele bár felajánlást nem tartalmazott, de szentimentális tartalma eljutott az államfőig. A levélíró akár életét is felajánlotta volna a rendszer fennmaradása érdekében, fiait is ezen szempontok alapján nevelte. Minden tekintettben elégedett a mostani államrendszerrel, és nehezen viselné, ha a közelgő szabad választások után bármilyen változást tapasztalna eddigi ideológiai életvitelében.

Az eredeti levél, korabeli borítékjában

A kibontott boríték magában hordozza Kádár János válaszlevelét, amely szabványos írógéppapírra vetve tartalmazza a pártvezető gondolatait.

A második 1988-as levél, kibontva

Az MSZMP központi bizottságához több ezer hasonló levél érkezett be, amit szakavatott kezek bontottak fel és cenzúrázás után alig tíz százalékát továbbították a pártvezetés részére. Az államapparátus titkárságvezetősége ezeket ismét különválogatta, talán Acél György, három „TTT” kultúrpolitikai eszmerendszere alapján. A Tiltott, Tűrt, Támogatott cenzúra után újraszelektált levelek pusztán kiváltságos, válaszra érdemes része került Kádár János Elvtárs zsúfolt íróasztalára.

Az eredeti levél feladója

Eredeti feladója maga a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az 1358-as, budapesti postafiókszám mögött pedig a Parlamenti titkárság címe sejthető.

A korabeli Kádár János levele, kibontva

Az írógéppel kitöltött levél nem formanyomtatvány, hanem a titkárság által gépelt, úgynevezett diktált-okirat, amely személyesen Kádár János szavait veti papírra. Bár a digitális korszaknak még nyomát sem lehet látni, de ebben az időszakban már senki sem írt kézzel, párttitkárok pedig végképp nem. Elektromos írógépek és szalagos diktafonok hada állt a kommunikáció szolgálatában, kiegészítve a parlamenti titkárság felfokozott munkáját. Az elkészült iratot a párttitkár személyes aláírásával hagyta jóvá.

Az asztalra kiterített válaszlevél, Kádár Jánostól

A nagyjából háromszáz karakterből álló levél kitér személyes utalásokra is, végén jó egészséget kívánva a címzett és derék fiai részére.

Az elhíresült levél eredeti címzettje

A levél címzése is gépi adminisztráció eredménye, postai kézbesítésre alkalmas ajánlott borítékban.

Kádár János eredeti válaszlevelének tartalma

Még a pártszimpátia és lojalitás 50 szürke árnyalatán szocializálódott Kádár Jánost is meglepte a tőle jó pár évvel idősebb kisnyugdíjas megismételt gondolatmenete. Válaszában megpróbált személyes tartalmat is belevinni, tudatosan dicsérte ideológiai felfogását és kitért közelgő 85. születésnapjára is. A közvetlen, szinte bajtársi párbeszéd jellemző volt Kádár János stílusára, számos, hasonló, korabeli levelén fedezhető fel az ehhez hasonló fonetikai megfogalmazás.

Kádár János válaszlevelének kinagyított része

A levél tartalma olvasóbarát kivitelben, igyekeztem pusztán a lényeget kiemelni, hogy mindenki el tudja olvasni.

A Kádár-levél dátumozása

Az elmaradhatatlan dátumszignó, amely igazolja a levél keltezését.

Kádár János saját kezű aláírása

A levél legalján megtekinthető maga Kádár János saját kezű aláírása, alatta kiegészítve egy géppel írt névazonosítással.

Azok a korabeli polgári csoportok, amelyek másképpen gondolkoztak már abban az időben is

Talán ezen újságcikk motiválta Kovács Jenő nyugdíjast, hogy tollat ragadjon, és megírja saját véleményét szeretett rendszerről. Számos feltörekvő polgári csoport és megalakulófélben álló párt próbálta bagatellizálni az országos pártkongresszus jelentőségét. Nem tudni, hogy ezek a hangfelvételen szereplő külföldről támogatott szervezetek voltak-e, vagy pusztán a hazai, másként gondolkodó, egyben rendszerváltó pártok szervezett megmozdulásai.

Kádár János levelének visszahelyezése az időkapszulába

Kádár János kedves, meleg szavakkal válaszolt Kovács Jenő kisnyugdíjasnak, bár gondolatain már érződött, hogy az általa vezényelt szocialista rendszer alapjaiban megroppant. Az 1987-ben megalapított rendszerváltó pártok némelyike addigra már meghatározta az aktuálpolitika mindennapjait, a betegeskedő főtitkár pedig egyre messzebb került a közvetlen irányítástól. A pártvezetőt 1988 május elsején láthatta nyilvánosan a nagyközönség utoljára, három héttel később, május 23-án felmentették minden tisztségéből. A számára generált pozícióban pusztán szimbolikus státuszt töltött be, irányító szerepétől megfosztották. Talán ez lehetett az utolsó általa aláírt levél, amit saját titkárságának közreműködésével dedikált külső személy részére. Kádár János utolsó levele, amely nemrég került nyilvánosságra, egy 1989 május 10.-i keltezéssel ellátott okirat, amely az államfő írásbeli lemondását tartalmazza. Ezen elhíresült levél viszont sosem került feladásra, párttársai nem kapták meg, hisz előtte két hónappal már szóban lemondott.

A korabeli újság visszahelyezése

A tisztségéből felmentett, betegeskedő Kádár János mindvégig hitt a visszarendeződésben, amelynek 1989 április 12-én, elvtársai nagy meglepetésére hangot is adott. Ez volt utolsó elhíresült beszéde, amely szinte összegezve adott hangot az elmúlt időszak eltitkolt, szinte tabunak számító eseményeiről. A zavart, kissé elcsukló hangon beszélő párttitkárt Grósz Károly kísérte vissza a tribün díszpáholyába. Az utolsó szó jogán megszólalni akaró Kádár János soha többé nem állt párttársai elé, egészségi állapota végletesen megromlott.

Kádár János válaszlevele, avagy a dobozba zárt múlt

Én akkoriban sorkatonai szolgálatomat töltöttem Tapolcán, amikor Kádár János 1989 július 6-án, 77 éves korában elhunyt. Magam az akkori harckocsizó zászlóalj sorállományú tizedeseként parancsba kaptam, hogy harmadmagammal részt vegyek július 14-i temetésén, a Fiumei úti sírkertben, így elmondható, hogy kismértékben, de érintett vagyok a témában. Kovács Jenő MÁV nyugdíjas talán 5 évvel élte túl szeretett pártvezetőjét, isten nyugosztalja mindkettőjüknek, ideológiai és párthovatartozástól függetlenül. Általuk hátrahagyott levelezésük pedig mára része a történelemnek.

Égjen a mécses mindörökké

Tevékenységkörömben nem számít ritkaságnak, hogy olyan időkapszulára bukkanok, amelynek tulajdonosa már nem él. Ilyenkor mindig elmondok egy néma imát. Mindkettőjük nyugodjon békében, remélem publikációm nem sértette meg a holtak nyugalmát és sérthetetlenségét, hisz a közmondás is említi. ” halottról csak igazat, vagy semmit

Örömömre szolgált, hogy Kádár János, Kovács Jenő kisnyugdíjasnak írt válaszleveleinek részleteit megoszthattam mindenkivel.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu

5 Comments

  1. Pingback: Kádár János elvtárs válaszlevele Kovács Jenő nyugdíjasnak

  2. Hosszabb volt, mint egy javítási napló, váratlan és nem a honlap jellegéhez illeszkedő aktuálpolitikai felhangokkal. Nem mindenki szeretné ezt ezen a honlapon olvasni, de tény, hogy érdekes volt a kapszula tartalma…

    FM
    1. Köszönöm szépen, sokat gondolkodtam, hogy közzé tegyem-e, hisz magam is inkább távol tartom magam a politikától.
      Ami biztos, ez volt az első és utolsó ilyen jellegű írásom, már vissza is mentem az órásasztal mögé.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

6 − egy =