A Big Ben hangja

A híres Big Ben történetét legendák övezik, de a tények ismeretében sok mindent megtudhatunk az ikonikus építményről, mely hangja sok falióra ütőszerkezetében csendül fel. Edmund Beckett, Grimthorpe bárója tervezte a harangot, amit 1856-ban öntötték ki először, azonban a 16 tonnás öntvény, vélhetőleg a szakszerűtlenül gyors hűtés miatt megrepedt.

Az 1858. április 10-i újraöntés után a harang kissé lefogyott, 13,5 tonnás lett, s az 1834-ben leégett westminsteri palota helyére épült új parlamentben, egészen pontosan az Alsóház bejáratánál lévő toronyban kapott helyet. Az már csak a beemelés 18 órát igénybe vevő művelete után derült ki, hogy ez a példány is kissé hibás, egy baleset során megrepedt. A készítők azonban gyorsan áthidalták a problémát, egy rövidebb nyelvet tettek be, amely nem érte el a repedést. A harang végül 1859. július 11-én próbálhatta ki hangját, George Frederic Händel Messiásának néhány taktusa után ütötte el először az órát.

A nagyharang (közkedvelt nevén a Big Ben) méltóságteljesen csak kerek órákon dolgozik, a negyedórákat felváltva kisebb harangok ütik el. (Angliában egy ennél nagyobb harang van, az a Szent Pál székesegyházban lakik.) A harang mellé monumentális óra került, amelynek percmutatója 4,25 méter hosszú. A becenevekre fogékony londoniak a harangot, majd az órát, s végül a tornyot is Benjamin Hall közmunkaügyi kormánybiztosról nevezték el Big Bennek. Az elmúlt másfél évszázadban az angol pontosság jelképe London egyik szimbólumává vált, ha arra járva világító fényt látunk az óratornyon, akkor tudhatjuk, ülésezik a parlament. Későn fekvők a BBC brit közszolgálati rádióban hallhatják a hangját, mindig a Big Ben üti el az éjfélt.

Az órát hetente háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken húzzák fel kézzel, az eljárás több mint egy óra hosszat tart. Ha egy kicsit siet vagy késik, egy órásmester a helyzettől függően egy régi egypennys érmét tesz az ingára, vagy elveszi róla, elég ugyanis ez a kicsiny súlyeltérés, hogy lelassítsák vagy felgyorsítsák az óraművet kétötöd másodperccel.

Lekicsinyített mechanikája nagyon sok falióra szerkezetében köszön vissza.Acéltőkébe rögzített erőteljes hangrudak különböző hosszúságban eltérő hangon szólalnak meg. Ezt kihasználva jönnek létre a hangok, amiket ebben az esetben bőrbetétes kalapácsok hoznak létre. A dallam létrehozásához elég négy hangpálca, a hangok tisztasága pedig minden esetben annak beállításán múlik, de akár egy zongora ez is hangolható. Az óraszekrény anyaga a pálcák ötvözete és azok rögzítése meghatározza a kiadott hang tisztaságát. Az óraszekrény hátoldala oly mértékben felerősíti a hangot, hogy minden esetben a polgári háztartások nappalijában helyezték el az órát, hogy ne zavarja az éjszaka nyugalmát.

A Big Ben hangja a lejátszó ikonra, vagy erre a linkre kattintva meghallgatható.