Szecesszió

A 19. század utolsó évtizedeiben Nyugat- Európában kialakult,és a századforduló idején egész Európán,sőt Amerikán is végigvonuló stílusáramlat,mely a historizmus és az eklektika ellen fellépve,merőben új a tradíciókat elutasító felfogást hirdetett a művészet minden területén. Az elnevezés latinul kivonulást jelenté és arra utal, hogy az új stílus követői elhatárolva magukat a régi művészeti felfogás híveitől,új alkotói csoportokba tömörültek.

A szecessziónak országonként más jellegzetességei vannak , és elnevezése is eltérő. A franciák art nouveau -nak ( új stílusnak ), modern styl-nek, sőt style-métro-nak nevezték . Németországban Jugendstyl (ifjuság stílusa) volt a neve,Olaszországban pedig a kezdeményezőjéről Liberty Arturról Stile-liberty-nek nevezték el . A szecesszió ornamentikáját nagyrészt a természetbál merítette . Főbb elemei a lendületes vonalú növénymotívumok, kígyózó mocsárvirágok , stilizált állatok,meztelen,vagy drapériákba burkolózó emberalakok . Kedvelt színei a lila, olajzöld , májszín, szürke és a fémszínek .

A szecesszió Magyarországon 1900-tól Kb. 1918-ig tartott. Mivel a tömeggyártás következményeként sok gyatra alkotás is napvilágot látott, a közönség elfordult tőle, sőt a szecesszió kifejezésnek a köztudatban idővel pejoratív értelme lett . A zavaros formavilágú, öncélúan túldíszített, bizarr tárgyakra a hozzá nem értők könnyen rámondták , hogy szecessziós , akkor is , ha semmi köze sem volt a szecesszióhoz.Az elmúlt négy évtized folyamán a szecesszió népszerűsége külföldön , és hazánkban is megnövekedett , ami helyénvaló is , mert az igazán művészi tárgyak divatáramlattól függetlenül megbecsülést érdemelnek.

 

Egy tipikus asztali óra, szecessziós stílusban

 

A Francia szecesszió tipikus példája, egy Art Deco asztali óra.

 

A modern faliórák elődje, egy 1900-as években készült szecessziós óra 8 napos kivitelben.