Az októberi szabadságharc taposóaknái

Egy névtelenségbe hajló rangos állami kitüntetés, Kádár János aláírásával,1957-ből. (magántulajdon)
Egy névtelenségbe hajló rangos állami kitüntetés, Kádár János aláírásával,1957-ből. (magántulajdon)

Tudvalevő, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legfőképpen a hazai civil illetve erőszakszervezetek ármánykodásán bukott el. A magyar polgári és katonai erők a szovjet agresszorral karöltve házról házra járva keresték a forradalommal szimpatizáló embereket. A Harmadik Birodalom hírszerzésétől átvett módszereket alkalmazva néha a kedvesnek látszó házmestereket is felhasználták eszközként a tisztogatáshoz.

Megtörtént, hogy egy forradalmi eszméket valló személyt szerettek volna rajtakapni, miközben titokban a Szabad Európa Rádió (SZER) műsorát hallgatja. Ilyenkor becsöngetett hozzájuk a házmester, akit szerethető mosolyáról mindenki jól ismert, ezért indoklás nélkül ajtót nyitottak neki. Váratlanul kiugrott a háta mögül egy bőrkabátos ÁVÓS tiszt, majd beszaladva a szobába felhangosította a készüléket, hogy meggyőződjön az ott lakó rádiózási szokásairól. Sokan elkövették azt a hibát, hogy a Szabad Európa frekvenciáján hagyták a berendezés kereső gombját műsorhallgatás után.

Amennyiben a tiltott adó köszönt vissza a hangszóróból, a katonatiszt teljes hangerőre tekerte a rádiót, majd gumibotjával ütlegelni kezdte az illetőt, mert az üvöltő adás közepette úgysem hallotta senki jajveszélykelését. Az ily módon bántalmazott emberek nem merték felvállalni sérülésük eredetét. Félve a további megtorlástól nem kértek kórházi segítséget, inkább saját otthonukban, sokszor komoly kínok közt várták a gyógyulást. Nem is gondolná az ember, hogy a keresési előzmények nem digitális világunkban kaptak először értelmet, hanem már az analóg korszak idusán is felhasználták őket, ráadásul megfélemlítő céllal.

Természetesen a túlhatalmi rendszerrel történő együttműködés jutalma sosem maradt el, hisz a tisztogatásban résztvevő házmester holtig tartó lakhatási jogot, illetve soron kívüli telefonvonalat kapott a kerületi párttitkártól. A megtorlásban résztvevő katonatiszt pedig előléptetésben, illetve rangos állami kitüntetésben részesült, amelyet maga Kádár János adott át ünnepélyes keretek között, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében. Modern világunk egyik fanyar dilemmája, hogy az adatvédelmi törvény egyenlően biztosítja az  ártatlanság vélelméhez kötött állampolgári jogot mindenkinek, amely ítélet nélkül anonimitást biztosít az agresszorok számára is, politikai hovatartozástól függetlenül.

Ennek okán elmondhatjuk, hogy Ők voltak a szabadságharc haszonélvezettel bíró mégis névtelenségbe burkolózó taposóaknái, akik nélkül talán másként alakult volna Magyarország jelenkori történelme.

Köszönöm szépen, hogy velem tartottak eme szomorú múltidézésben.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente  www.watchmaker.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 3 =