Doxa karóra teljes körű felújítása

Doxa karóra teljes körű felújítása

 

A felújítás tárgya egy 1950-60-as években gyártott klasszikus vonalvezetésű Doxa karóra. A design időtálló, de magán az órán meglátszik a kor, ami felújítással, ráncfelvarrással orvosolható.

Hátlapján a sok toknyitás nyomot hagyott, de mivel anyaga jó minőségű acél, ezért szépen felújítható.

A Doxa óramárka fénykorában széles társadalmi réteget szólított meg. Nyolcnapos fedélzeti órája a korabeli Bugatti sportkocsik műszerfali órájaként debütált, de a női koktélóráktól az aranytokos férfikaróráig mindenféle modellt felsorakoztatott. A vasútépítés idején, amikor a menetrend pontosabb betartásához időmérőt kerestek, a tendert a Doxa nyerte meg és minden vasutas ilyen márkájú órával lett felszerelve. A korabeli nagy vasutas Doxa azóta is keresett darab a gyűjtők körében. Az 1960-as évek után a Doxa volt az a márka, ami belépő svájci óraként széles körben elterjedt, kiváló ár/érték aránya miatt széles társadalmi réteg vásárolta, egy generáció számára jelentette a svájci óra fogalmát.

Az óra tokja sárgaréz, amit gondosan galvanizáltak, de az idők során lekopott. Újragalvanizálással szintén felújítható. Az óra üvege polikarbonát, ami könnyen polírozható, de mivel ez kicsit megsárgult, ezért cserére szorul.

Az óra tokja mindenhol lekopott. A régi krómréteget sósavfürdőben eltávolítom, egészen a nikkelbevonatig, ezután karcmentesítés következik, amit polírozás követ. Mindezek után jöhet az új galvánbevonat.

Az óra hátlapja peremes kialakítású, ezért egy toknyitókés segítségével lepattintható a helyéről.

Az óraszerkezet egy 17 köves kézi felhúzású werk, mely egy korai ETA 1147 kaliber átalakításával lett Doxásítva.

A leszerelt számlap.

A szerkezet bár működik, de felújítás révén szerkezettisztításon esik át.

Az óraszerkezet szétszedés közben.

A lecsupaszított csapágylemez.

Mosásra előkészített alkatrészek.

A gép kosara fakkokra van osztva, ezért egymástól külön helyezhetőek el benne az alkatrészek. A nagyon sérülékeny részek, mint pld: a billegő és a gátszerkezet külön minikosárba kerülnek.

Elma Star-Elite márkájú óramosó berendezés. Három különböző folyadékkal tisztít, mosókosár segítségével, mosás utáni szárítási lehetőséggel kiegészítve. Egy óraszerkezet tisztításával 30-40 perc alatt elkészül.

Alkatrésztisztítás és szárítás után az óra elemei makulátlanul tiszták.

Az óraszerkezetet hajtó rugó olajozás közben.

A rugó olajozása után fedelét visszapattintom és máris beépíthető a helyére.

A legnagyobb terhelésű középcsapágyat nehézolajjal kenem meg.

A másodperctengely összeépítés után már nem érhető el, így előtte átkenem könnyű olajjal.

A kerékrendszer összeépítés előtt.

A középtengely is kap egy kis nehézolajat.

A horgony köveit speciális olajjal kenem át úgy, hogy az olajozó végét belemártom a kenőolajba, leteszem egy fix pontra és a horgonyt csipeszbe fogva hozzáérintem az emelőkövek palettáihoz. Ezzel a módszerrel nagy pontossággal lehet kenni és csak oda jut kenőanyag, ahova kell.

A billegőt olajozás céljából szétszedem.

A zárt csapágyat leválasztom, hogy a fedőkőre friss olaj kerülhessen.

A billegőtengely csapját órás-eszterga segítségével felpolírozom. A hosszú használat során, amikor a kenőanyag már beszáradt és nem látja el feladatát, a tengely vége kissé elveszti formáját, illetve felülete érdes lesz. Az eszterga patronjába fogott billegő csapvégét polír reszelő segítségével fényesre polírozom.

A műveletet a csap másik felén is elvégzem. A beavatkozás hatására a billegő lengésszöge megnő, járáskarakterisztikája javul, mely szabályozásnál a műszeren is érzékelhető.

Az óra felhúzószerkezetén tapasztalom, hogy a váltókart rögzítő lemez (remontoár) nyúlványa letörött. Bár érdemi hibát nem okoz, de kihúzásnál a tengely nagyon könnyen átvált, amikor mutatóállítási pozícióba helyezem a felhúzótengelyt.

A kiszerelt alkatrészen látható a hiányosság. Mellette a cseredarab.

A felhúzótengely kihúzása határozottabb érzést ad, illetve magától nem húzódik ki.

Galvanizálás előtt a megmaradt krómréteget sósavas fürdőben le kell maratni, egészen az alapfémig. Ha a régi krómozásra galvanizálnám az újat, az hártyaszerűen leválna, mert a krómfelületen nem tapad meg semmi. A maratást addig folytatom, amíg a tok pezseg a folyadékban. Ha a gázképződés megszűnik, azt jelenti, hogy a régi réteg eltűnt a felületről. Az óratok elemeit újragalvanizálás előtt karcmentesíteni és polírozni kell, mert a krómozás nem tünteti el azokat, ha előtte nem végezzük el ezt a műveletet a tok fényes, de ronda karcos lesz. A krómréteg csak tiszta és zsírmentes felületen tapad meg, ezért fontos az alapos tisztítás. A művelet után már nem fogom meg az óratokot, mert az ujjlenyomat helyén nem válik ki a galvánbevonat.

Az óratokon látható mély göböket és karcokat 800-as csiszolókorong segítségével 2800-as fordulatszámon tüntetem el.

A műveletet az üvegrámán (Lünetten) is elvégzem.

A minikorong anyaga hasonló a nagyéhoz, de ezzel a hajlatokat is elérem.

Az óratok már karcmentes,de még matt. Polírkorong segítségével felfényesítem a felületet.

Az üvegráma (lünett) polírozás közben.

Osztott, elhatárolt felületeknél a sík megtartása rendkívül fontos. Ha csak telibe polírozzuk a hátlapot a síkok elvesztik éleiket. Az eszterga tokmányába befogott hátlap lassú fordulatszámmal forog, a szögbe állított szupportköszörű viszont magas, 8000 fordulatszámmal. Finom előtolással a csiszolófej tökéletesen síkra csiszolja a felületet.

Csiszolás után a hátlap már karcmentes, jöhet a polírozás.

Az óratok megérkezett a galván üzemből, az eredmény magáért beszél.

A felújított óra a hátlap felől. A kopott felhúzókoronát egy méret azonos darabra cseréltem ki.

Az karóra elkészült.Örömömre szolgált, hogy a beavatkozás részleteit megoszthattam mindenkivel.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu