Egy acéltokos női Omega karóra felújítása
Egy acéltokos női Omega karóra felújítása
A javítás tárgya egy 1950-es évekből származó női Omega karóra, mely örökség útján került fiatal tulajdonosához, így folytattatja újkori életét modern világunkban. Az óra több évtizednyi hibernáció után előkerült a fiók sötétjéből, jelenleg nem működik, de minden elemében javítható.
Mai digitalizált világunk nem segíti a minőségi karóra hordását a szebbik nem részéről. A kereskedelem tele van trendi divatórákkal, a mobilkommunikáció kelléktárában is megtalálható számos applikáció, mely betölti az időmérő szerepét. Üdítő látvány, amikor egy fiatal hölgy fél évszázaddal ezelőtt gyártott karórát választ napi viselethez.
Hazánkban az Omega márka egyet jelentett a középosztállyal, hisz árképzése nagyobb volt a megszokottnál, bárki nem engedhette meg magának. A szocialista időkben főleg baráti országokból származó órák képezték az elérhető kategóriát, a belépő svájci óra fogalma főleg alapmárkákban mutatkozott meg (Cornavin, Doxa, Roamer, stb.). Az ettől eltérő karórák sokfélesége főleg az értelmiségi réteg berkein belül volt elérhető, akik sokat jártak külföldre. Az Omega is igyekezett lépést tartani a divattal, órái sokfélesége elkápráztatta ügyfélkörét, amely a korabeli plakáton is nyomon követhető.
Az óra minősége már tokozásán is nyomon követhető, hisz nem aranyozott réz, nem olcsó valami, hanem nemesacél. Jellemzően ebben a korban ezt a típusú acélt drágán mérték, hisz előállítása költséges, ráadásul beszerzése sem egyszerű, mert a rendelkezésre álló készleteket felszippantotta az egészségügy és a repülőgép ipar. A mai modern túlkínálat csak az elmúlt évtizedre vezethető vissza.
Korunk felgyorsult világa is folyamatosan megszólítja hölgyvásárlóit, így nem kell tartani attól, hogy az óra mint viselet a háttérbe szorul. A mondás úgy tartja, hogy egy nőnek ékszerei mellet nincs szüksége drága órára, de szerencsére a divat nem így diktálja, ezt a nagy múltú Omega márka is így látja – szerencsére.
Az óra még kézi felhúzású modell negyven órás járástartalékkal, így minden nap fel kell húzni. A felhúzókorona palástján felfedezhető a gyári Omega logó, mely a minőségi órák privilégiuma. A tok karcos, kissé le van lakva, de mivel nemesacél, így szépen felújítható.
A korai Art’Deco formavilága az akkor uralkodó szögletes irányzatban testesült meg, sok gyártó vonult fel az akkori divat égisze alatt, köztük az Omega márka is, ez látható a korabeli plakáton is.. Egy irányzat sem tart örökké és nem esnek kétségbe a gyártók, ha a kerek formák vonulata váltja fel az aktuális divatot.
Az óra formavilága nagyon letisztult, pusztán a pontos időt mutatja, más információra nincs is szükség. Plexije az idők során berepedezett és megsárgult, de cserével könnyen orvosolható.
A felhúzókorona gyári, de mérete nagyobb a megszokottnál. Bár cseréért kiáltana, de felhúzhatósága így praktikusabb, nem csúszik le az ember keze róla.
Az óra hátlapja menetes, ennek nyitására kialakított karmok állnak rendelkezésre. Hagyományos nyitószerszám segítségével könnyedén meglazítható, de ebben az esetben nincs szükség rá, mert előzőleg egy órás már kinyitotta.
A hátlap nyitása után feltárul az óra szerkezete. A bellirum bronzból gyártott werk egy Omega Cal:.244-es óramű, mely a cég saját fejlesztésű modellje, amit 1938-tól 1959-ig gyártottak, majd 140 000 darabszámban.
A felhúzótengely kivétele a váltókar csavarjának meglazításával kivitelezhető. A tengely nem korrodált, amely jó hír, hisz mutatja számomra, hogy az óra nem ázott be.
A felhúzótengely és a két méretes tokrögzítő csavar kivétele után a szerkezetről leemelhető az óra tokja. A szerkezet nem működik majd húsz évnyi hibernáció után én szedem szét először.
Az óra mutatói gyáriak, szerencsére nem csereberélték, stílusa megegyezik az óra formavilágával. Levételéhez mutató levevő pálcákat és számlap palástot használok. Segítségével nyomorgatás és sérülés nélkül levehető mindkét mutató.
A két megmunkált emelőkar ékhez hasonló módon betolható a mutató pereme alá és enyhe nyomás hatására finoman eltávolítható. Praktikus célszerszám, nyom nélkül használható eszköz.
A mutatók alá csúsztattató egy számlap palást, mely a művelet közben megvédi a számlapot a sérülésektől. Sokszor találkozok olyan számlappal, mely repedezett, vagy éppen olyan dekorációt hordoz magán, ahol meglátszik minden mutatólevétel, elcsúfítva azt. Ezen egyszerű segédeszköz alkalmazásával elkerülhető mindennemű sérülés.
A mutató sikeres levétele után a számlap eltávolítása következik. Két hernyócsavar rögzíti, ezek kihajtása után leemelhető a számlap. Viszont ahhoz, hogy hozzáférjek le kell venni a tokkarikát, mely középen rögzíti a szerkezetet.
A sárgarézből készült tokrögzítő betét azon felül, hogy stabilan rögzíti a szerkezetet a nemesacél tokban, felfedi a szerkezet formavilágát. Mivel az órát sikeres modellként 1938-tól 1958-ig gyártották, sok akkoriban uralkodó divatirányzat igényeinek kellet hogy megfeleljen. A szögletes koktélóráktól kezdve, a teltebb kerek időmérőkig ezen szerkezetek mindkét modellbe beépíthetőek voltak, így a szerkezetpaletta nem, csak a divat változott.
A tokrögzítő betét igényes tömör alkatrész, szerencsére még a műanyagok széles alkalmazásának kora előtt gyártották, így nem rontja a látványt, anyaga azonos a szerkezetével.
A számlap levétele után előbukkan maga a szerkezet. A berillium bronzból készült óramű anyagválasztása tipikus, sok Omega és más ismert svájci márkának alapanyaga. Jól megmunkálható, anti-magnetikus anyag, mely optimálisan forgácsolható.
A számlap bár hibátlan, de kissé patinás, mondaná a szakma rá, hogy beérett. A kor előrehaladtával a kontúrok megfakulnak, de így is rendkívül autentikus.
A számlapon elhelyezkedő indexek lábai kis furatokban helyezkednek el, szerelése így stabil, hisz a másik oldalról rögzíthető. A lábai is sértetlenek, nem esett áldozatul a barbarizmusnak.
A szerkezet szétbontás közben. A rugóház és a billegő eltávolítása után szabaddá válik a kerékrendszer.
A csapágylemez eltávolítása után előbukkan maga a kerékrendszer. Hagyományos elrendezése igényességet tükröz, rozsdának nyoma sincs, ami jó jel.
A rugóház fedelének lepattintása után előbukkan a hajtórugó, amely a szerkezet nyomatékát biztosítja. Felhúzás után 40 órás tartalékot biztosít a szerkezetnek, de általában naponta érdeme felhúzni, hogy átlagpontossága megmaradjon.
A gátkerék és a másodperckerék csapágylemeze. Két csavar rögzíti a lemezen helyezték el az Omega logót és a szerkezet paramétereit.
A negyedes kerék kuplungszerű kapcsolata biztosítja a mutatóigazításhoz szükséges megcsúszást.Mivel a mechanikus órák fogaskerekei kényszerkapcsolatban állnak egymással,lehetetten lenne a mutatók szabad állítása, ha a kerékrendszer egyik fogaskerékpárja közé ne iktatnának be egy kuplunghoz hasonló tengelykapcsolatot. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy mutatóállításnál ne tegyünk kárt a kerékrendszer fogaiba. De ha ez a kapcsolat nem eléggé szoros, akkor a mutatók úgymond lemaradhatnak a valós időhöz képest.
Az óra szerkezete tisztítás előtt. Így lebontva mehet a mosógép kosarába.
Elma Star-Elite márkájú óramosó berendezés. Három különböző folyadékkal tisztít, mosókosár segítségével, mosás utáni szárítási lehetőséggel kiegészítve. Egy óraszerkezet tisztításával 30-40 perc alatt elkészül.
A gép mosókosara befogadja az összes óraalkatrészt. Sűrű fonatú, rekeszes kivitele alkalmas az alkatrészek elkülönítésére.
A rugóházat kenés után készre szerelem, amely abból áll, hogy fedelét helyére pattintom egy erős csipesz segítségével.
A szerkezet csapágylemeze két fogaskereket rögzít, a gátkereket és a közkereket. A másodperckerék csapágya a rugóház hídjában kapott helyet. Ezzel az elrendezéssel érhető el a szerkezet téglatest alakú formavilága.
A fogaskerekek elrendezése tipikus, sok hasonló konstrukcióban fordul elő. Szerelése is kényelmesebb, hisz a kerekek helyére illesztése így praktikusabb.
A szerkezet kenése már összeszerelés közben elkezdődik, hisz sok olyan helyre szükséges kenőolajat tenni, amely később már nem érhető el. A rugómag csapágyát még a kilincskerék felhelyezése előtt érdemes átkenni, hisz után már nem férek hozzá.
A tokrögzítő betét kialakítása példaértékű, anyaga azonos a szerkezettel. Illesztése szoros, így nem lötyög benne az óramű.
Az elkészült szerkezetre már felhelyezhető a tokrögzítő betét. Az óramű szögletes formavilága itt köszön vissza utoljára.
A tokrögzítő felhelyezése után az óra pontosan beleillik a hagyományos formájú tokba, szerelése elkészült.
Az ismert és nagy, főleg svájci gyártók az óra sorozatszámát egy adott időszakhoz rendelték, így a sorozatszám alapján kikereshető a gyártás éve. A katalógus 12 óramárka kormeghatározásában tud segítséget nyújtani.
A gyártási számok az alapítástól napjainkig kikereshetőek. A numerikus elrendezés nagy segítséget nyújt az óra korának meghatározásánál.
Az Omega sorszámok között gyorsan megtalálom a javítandó órához tartozó gyártási dátumot, mely ebben az esetben 1957.
A szerkezet elkészült, pormentes helyen várja a művelet végét. Amíg próbajáratása történik, felújítom annak tokját is.
A tok anyaga nemesacél, mely ebben az időben még viszonylag ritkának számított.Nem igényel semmilyen galvanizálást, teljes anyagában megmunkálható.
A tok megmunkálásának idejére eltávolítom a plexit,hisz útban van. Ráadásul cserére szorul, mert karcos és fakó. Eltávolítása egyszerű, ujjammal kinyomom a helyéről.
A tok csöve nagyon kiemelkedik, így megmunkálás közben útban van, ráadásul könnyedén meg is sérülhet. Enyhe nyomással kilazítom és eltávolítom.
A tokcső eltávolítása után kezdődhet a megmunkálás.A durva karcokat csiszolókoronggal távolítom el végső fényét polir koronggal érem el.
Az óra hátlapja is acél amely menet segítségével záródik a tokra. A tömítettséget erős meghúzással érhetjük el, ezt a célt szolgálják a hátlap szélére mart bemélyedések.
A hátlap kívülről nem tartalmaz feliratokat, mert ezek belülre kerültek. Így védve vannak mindentől, nem kell félni attól, hogy lekopnak.
A tok vezetése a csiszológép alatt akkor tökéletes, ha befogóeszközt alkalmazok. Segítségével megtarthatóak a síkok és elkerülhető, hogy a túlmelegedett munkadarab megégesse a kezemet.
A hátlap csiszolásához is befogóeszközt használok, egy leselejtezett körmös fogó segítségével. Az így rögzített hátlap csiszolása, polírozása sokkal egyszerűbb.
A kiütött tokcsövet visszasajtolás előtt fényesre munkálom. Feltűzöm egy fogpiszkáló végére és finom mozdulatokkal eltüntetem a használat nyomait.
Némi forgatás után a tok csöve újra régi fényében csillog. Sok esetben a felhúzótengely kihúzása azért érezhető nehéznek, mert a csövön szorul, vagy olyan kopások jelentkeznek rajta, ami miatt a tömítés nem engedi. Ezzel az egyszerű művelettel megelőzhető a probléma.
A felhúzókorona gumitömítése akkor zár megfelelően, ha visszahelyezés előtt szilikonzsírral lekezelem. Jó minőségű kenőanyagból teszek egy keveset a tok csövére és a felhúzókoronát visszahelyezem a helyére.
Az óra elkészült és visszakerült a felújított tokjába. Rögzítése után már csak a perifériák felhelyezése van hátra ( mutatók, plexi, óraszíj) és az óra javítása befejeződött.
Az óraszerkezet tokrögzítő csavarjai. Ezek segítségével stabilizálható a szerkezet lötyögés mentesen a tokban.
A szerkezet beszabályozását Horometer márkájú digitális műszer segítségével végzem el. A mérőfejet rácsíptetem a felhúzókoronára és elindítom a mérést.
A mutató felhelyezése olyan eszközt igényel, amely nem okoz kárt a számlap felületén. A keménygumi végződésű mutatófelhelyező szerszám finoman helyére nyomja a mutatót, sérülés nélkül.
A szerszám vége üreges, így nem kell félni attól, hogy eldeformálja a mutató tengelyét. A készlet négy darabból áll, lefedi az összes létező méretet.
Az óra tokjában lévő plexi törött, cserére szorul. Mivel átlagos darab, cseréje nem okoz gondot.
A törött csorba plexit egy új, hibátlan fémbetétes darabra cseréltem le. Magassága ép megfelelő, nem emeli a tok magasságát.
Visszazárás előtt még kap egy gumitömítést, mely tömíti az óra szerkezetét a nedvességtől.
Bár az óra szépen jár és műszeres beszabályozása is sikerült, de a gyakorlatban még nem teljesített. Sok esetben még órások is elkövetik azt a hibát, hogy az elkészült órát berakják a kész órák közé. A számlappal felfelé álló óra szépen jár, de megfordítás után meg-megáll. Automatikus járatópad minden pozíciót szimulál, ha bármilyen hibája van a szerkezetnek, ilyenkor megmutatkozik.
Sokszor futottam össze én is olyan emberrel a piacon, akinek a homlokán órás nagyító volt, karján pedig két, akár három óra is, köztük mindig egy női modell. Furán néztek rá, sokan nemi identitását kérdőjelezték, de aztán kiderült, hogy ő csak a sarki órás, aki átadás előtt gyakorlatban is teszteli az órát. A képen látható készülék ezt a kínos helyzetet próbálja megakadályozni.
Az óra elkészült és mindennapi használatra alkalmas.
Az óra hátlapján ejtett sikertelen nyitások nyomai is eltűntek, szinte megújult,
A régi bőrszíj elfoszlott, így pótlása elkerülhetetlen. Korabeli fotók alapján kiválasztottam hozzá a színben és stílusban megfelelő minőségi darabot.
Az óra megkezdheti új életét, felújítása befejeződött.
Örömömre szolgált, hogy a női Omega (Cal:244) karóra felújításának részleteit megoszthattam mindenkivel.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu