Egy alkatrésznek szánt Omega karóra felújítása
Egy alkatrésznek szánt Omega karóra felújítása
Nemrég egy Ausztriában megrendezett órabörzén jártam Linzben ahova mint mindig magammal vittem fényképezőgépemet is. A szakmai úton szerzett élményeimet és a rendezvényen vásárolt alkatrésznek szánt Omega karóra teljes felújítását szeretném megosztani mindenkivel. Órabörzék világa egy különös jelenség, ami varázslatos hangulatot teremt eladó és gyűjtő között. Sok szerszámot alkatrészt csak ilyen helyeken lehet megszerezni, a személytelen virtuális piacterek világában itt a termék megfogható, akár ki is próbálható és kötelező alkudni.
Órabörzét hazánkban is szerveznek, mégpedig magas színvonalon, mutatva a rendezők szakmai felkészültségét. Viszont ha speciális berendezést, szerszámgépet akar magának az ember érdemes kiugrani külhonba. Hazai börzéken is sok innen származó óra bukkan fel, a szerszámok, eszközök pedig sok esetben meg vannak hirdetve a hazai aukciós oldalakon, így ismerősek már a hasonlót keresőknek. Külföldi órabörze kicsit idegen szűzterület a gyakorló órásnak és közben még világot is lát, lecsatlakozva a szürke lánctalpas hétköznapok taposómalmából.
Egy Osztrák órabörze felépítése hasonló a hazai struktúrához, valamelyik hotel konferenciaterme ad otthont a rendezvénynek. Az eseményre jellemző, hogy a szálloda mélygarázsába már nincs egy talpalatnyi hely se, de még a környező utcák is tömve vannak parkoló autókkal, így nehéz megállni.
Az egész napos belépő húsz Euró fejenként, ez csak sétajegy, nézelődésre illetve vásárlásra jogosít, ha asztalt is szeretnénk ahol kereskedni is lehet ötven Eurót kell fizetni. Az árak kicsit az ottani bérekhez vannak szabva, de ezen nem tudunk változtatni, ha már eljöttünk, bemegyünk.
A hajnali ötös indulás meghozta gyümölcsét, nagyon hamar odaértünk, még csak pakolásznak, így kimegyünk kicsit a városba, megiszunk egy kávét, talán a negyediket. Nem kapkodják el a dolgot, az óra megvár elvet követve kicsit bóklászunk mi is.
Az élet lassan beindul, november van, de az adventi díszek már a helyükön függenek. Rend és tisztaság mindenhol, sok példát nálunk is követhetnének, természetesen itt más a mentalitás is, nyilvánvalóan az eltérő keresetek is segítik a szocializációt.
A Duna mentén elterülő városban reggelente hűvös van még az évszakhoz képest is, magam kicsit alul vagyok öltözve, így furán néznek rám a városlakók.
A Fürer grandiózus álmával kezdődött meg Linzben a kulturális intézmények elterjedése. Adolf Hitler tervei szerint a város nemcsak ipari és kereskedelmi központ lett volna, hanem Európa egyik művészeti metropolisza. Linz legismertebb kulturális eseménye a minden évben megrendezett Brucknerfest. A különböző rendezvényeknek köszönhetően, mint például az Ars Electronica Linz igazi kulturális központtá fejlődött. A Brucknerfest és az Ars Electronica rendezvények mellett a város ad otthont a Pflasterpektakel-nek, a Klangwolkenek, illetve a Linzfestnek is. Közben a multinacionális cégek itt is beköltöztek mindenhova, az összes alagsori és földszinti sorok tömve vannak gyorséttermekkel és sörözőkkel.
A belváros felé tartva sok nívós cukrászda esik útba, ahol valódi hamisítatlan linzert árulnak, számtalan ízben és mivel Linz a linzer hazája, ezért lépten-nyomon belebotlik a látogató. A legenda szerint a mai Ruszwurm cukrászda egyik korábbi tulajdonosa, Richter Lénárd volt az, aki kitalálta a lekváros linzert. Állítólag egyik törzsvendége és barátja, Linzer Rudolf szabadságharcos főhadnagy tiszteletére készítette. Az igazság azonban az, hogy már a szabadságharc előttről maradtak fent magyar nyelvű receptek is, amiben linzi formákról, linzi karikákról esik említés. Ehhez mi nem értünk, órások vagyunk, de az ízvilág mesés az árak viszont kissé borsosak, nem Magyar pénztárcákhoz szabják, viszont kihagyhatatlan.
A belváros nagyon autentikus, jólét sugárzik a falakból, mégis kissé fura látványként épp a cukrászda falánál találok hajléktalant, aki Német nyelvű tábláján üzenve hirdeti kiszolgáltatottságát. Üzemanyagköltség, Osztrák-Magyar autópálya matrica, parkolási díj és a belépő kifizetése után messze mínuszban vagyunk, de azért kísérőmmel előkaparunk némi aprót, hátha szerencsénk lesz.
A város szívéhez, a Hauptplatz-hoz vezető út, mely majdnem a Duna mellett helyezkedik el. A területet körülölelő házak reneszánsz és barokk stílusban épültek és ez a zárt tér Európa egyik legnagyobbjának számít. Szombathoz képest igen nagy a forgalom sürögnek forognak az emberek, szinte pezseg az élet.
Mire visszaértünk a börze lassan életre kel, sok külföldi órabarát is tiszteletét teszi, de azért akadnak Magyarok is. A kínálat nagyon jó, az átlagos márkáktól a legfelsőbb kategóriáig minden megtalálható, vannak szerszámok is bőven, így nem jöttünk hiába.
Sokan vannak, a nyelvi összetételből ítélve Olaszországból és Franciaországból is érkeztek kiállítók és vevők, hozzánk hasonlóan autóval. A felhozatal nagyon komoly sok Rolex, Jeager LeCoultre és más prémiummárka sorakozik mindenfele. A belépést is ehhez mérték, a biztonság érezhető és látható. A helyi polgárőrség tagjain keresztül a hotel saját biztonsági személyzetén át a rendőrség is felvonult. Sok az érték és sokan vannak, minden résztvevő beléptetőkártyát kap, amivel közlekedhet, a passzív biztonság is nyomon követhető, mert mindenhol kamerák figyelnek. Ennek égisze alatt a résztvevők nyugodtak és fegyelmezettek a rendezvény végén akár az autóig is elkísérik a kiállítót. Szinte beleég az emberbe a gondolat, hogy ide máskor is érdemes jönni.
Bár minden óra fel van árazva, ami Euróban értendő, de megfelelő ajánlat esetén letépik az címkét és megegyeznek, így érdemes alkudni. Sok hibátlan zsebóra keresi gazdáját, láthatóan nincsenek lelakva, aki szereti a szépet és van elég pénze, megtalálja a magának valót.
A börze lassan benépesedik, egy re többen érkeznek. A konferencia-központ több teremből áll, így szekcionálva elkülöníthető egymástól a forgatag.
Sokszor kissé bután nézünk, mert nem igazán beszélünk Németül, de aztán belejövünk. Az árak magukért beszélnek, sokszor nincs mit hozzáfűzni, így nem ér minket hátrány.
Sokan látnak fantáziát a börzén hazánkból is, van aki kifizeti a kereskedelmi asztal díját, sokan cserélnek, akár csak névjegykártyát. Szépek az áruk, sok kereskedő kínálata megtalálható a hazai virtuális piactereken is, akár saját honlapjukon, de a személyes kapcsolat nem pótolható a pixelek világával.
Aki Rolexet szeretne itt megtalálja. Datejust, Submariner, de még Cellini és Millgaus is felfedezhető a sorokban, van ami gyári garanciával dobozában.
Tengerészeti kronométerekből sincs hiány, a szép karán-felfüggesztéses modellekből lehet válogatni. Antik felhozatal túlsúlyban van, sok gyűjtő is itt válogat magának valót.
Arany zsebórákból sincs hiány, Glasshütte, Lange &Söhne és más elsőosztályú óra várja vevőjét. Talán itt a fejlett világban, ahol a dédelgetett zsebóra valódi érték és este visszakerül a páncélszekrénybe, jobb eséllyel cserél gazdát. Hazánkban, ahol a Mezőtótkomlósi órás elreszeli a felhúzótengely menetét, hogy ráerőltessen egy típusidegen felhúzókoronát, mert csak ilyen van neki raktáron, talán megérthető hogy miért piacképesebb itt a zsebóra. Nyugaton folyamatosan szervizelték és ha bármilyen alkatrésze elkopott, volt cserealkatrész, ráadásul eredeti.
Modern órákból sincs hiány, számos Rolex, Jeager LeCoultre bukkan fel, de látható Frank Müller, Richard Mille, illetve egyéb exkluzív márka is.
Bármerre megyünk börzére külföldön, mindig összeakadunk Magyar kereskedőkkel. Séta közben kuncogva odaköszönünk nekik – Guten tag – mire a – nagyon vicces – választ kapva igazolást kapunk, hogy honfitársunk az illető. Mivel itt jobbak a bérek, talán az eladási árak is hozzá idomulnak és ha legalább hárman kimennek a járulékos költségek is csökkennek. Sokan útnak indulnak, de láthatóan nem szeretik, ha fotózzák őket. Nincs szerencséjük, nálam mindig van fényképezőgép és nem félek használni.
Amiért jöttem, megkaptam, a Boley & Leinen órásesztergámhoz kerestem kiegészítő patronsort ami Magyarországon beszerezhetetlen. Szinte csoda, hogy nem erőltettek rám egy egész készletet, magam válogathattam ki a megfelelőt. Kaptam hozzá ajándékba még egy Német nyelvű szakirodalmat is, szóval teljesen el lettem kényeztetve. Sok ajánlatot kaptunk karóra vásárlásra, de felújított darabot nem érdemes venni, viszont sok alkatrésznek való órát árulnak, amit már kikezdett az idő vasfoga. Sok ígéretes példány is van közöttük, szűk rá a kereslet, hisz nem sokan látnak benne fantáziát, pedig kis ügyességgel ki lehet belőle termelni a börze járulékos költségeit. A fejenként húszezer forintos benzin, autópálya, belépő és parkolási díj könnyedén kitermelhető a felújítás hasznából. Csak ügyesen kell lenni, de ettől még messze vagyunk, előbb lássunk neki mit vettünk….
Egy utolsó tankolás, aztán uzsgyi haza, hosszú út vár ránk hazáig.
Mühlviertel és az Alpok között. Egy utolsó kávé után vár a műhely, de hétvége révén családos embernek amúgy is otthon van a helye. Ráadásul csak akkor derül ki, mit is vettünk ha tüzetesen áttekintjük, így kissé izgatottak vagyunk.
Bécs és Krems között Szamothrakéi Niké bronz szobra megmutatja számunkra a helyes irányt, vár minket Budapest.
Az óra egy Omega Cal: 286 modell, amit 1963-tól 1966-ig gyártottak és számos típusban előfordul. maga a kaliber az Omega 30 SC továbbfejlesztett változata. Tokja acél, a szerkezet működésképtelen és hiányos a számlap elázott, de mint minden ez is javítható. Sok szerszámot és eszközt vettem magamnak, meglehetősen jó áron, ami nem jellemző a külföldi börzékre. Az órát nagyon jó áron amolyan utazási bónusznak vettem, azt várom tőle, hogy megtermelje a szakmai kirándulás minden járulékos költségét, a benzin, az autópálya és a belépő díját.
Bár az óra a Linzben rendezett órabörzéről származik, de magyar kötődése vitathatatlan, hisz nem valószínű, hogy a magyar rock ilyen hatással lenne egy osztrák alkatrészbörzére. Kaptam is miatta hideget meleget, mondván, hogy ezt akár a Magyar börzéken is megvehettem volna, de így alakult. Nem ez volt a vásárlás célja, de vétek lett volna kihagyni. Ami lényeg, valaki a kör közepén állva gyermeki fantáziával belekarcolta a hátlap közepébe hogy – EDDA.
Az órát próbálták kinyitni, de nem adta magát. Ez meglátszik rajta szégyenletes, hogy így elbántak vele, de ezen már nem lehet változtatni. A hátlap anyaga acél, így felújítása nem okoz gondot.
Az óra számlapja is tartozék, de valahol benne van a zacskóban. A mutatók is megvannak viszont a karcos plexin át már most látszik, hogy a „szotoár” törött, ez a felhúzótengely mozgásán is érezhető.
A számlap eredeti, de teljesen elázott. Sajnos így nem piacképes, retusálása elengedhetetlen.
A számlap feliratai megadják a felújítás irányvonalát. Nem is vesződök sokat vele, gondosan becsomagolom és elküldöm Romába, teljes felújításra. Félő, hogy a több tónusból álló számlapkör nehezen hozható rendbe, így kapcsolatban maradok a retusálóüzemmel. A csomaghoz mellékelek egy másik számlapot is, amin ragasztott indexek találhatóak. Ha részmegoldásra van szükség beáldozható mind a kettő.
Durván összekaristolt hátlap egy mozdulattal levehető, csak jó szerszám kell hozzá. Lupé segítségével könnyedén megtalálható a bevágás, ehhez képest teljesen lelakták.
A hátlap vastag, jó minőségű acél, a karcok és a felirat könnyedén eltüntethető róla.
A hátlap kívülről nem tartalmaz semmilyen információt, teljesen homogén, minden fontos adat belülre került. Rendkívül praktikus, hisz így védve van, nem kopik le, de ebben az esetben valaki a gyári bejegyzések mellé karcolta, hogy Erika. Biztos fontos volt számára a hölgy, de ez helyett vehetett volna neki inkább virágot!
A plexi törött, cserére szorul, de mivel egyszerű klaro cseréje nem okoz gondot.
A romos, lelakott külső nívós kiegészítőt, egy gyári Omega koronát rejt, ami szép tartozéka az órának.
A hátlap lebontása után láthatóvá válik a szerkezet, amely sajnos hiányos. A másodperckerék hiányzik a tengely végéről, valószínűleg a hátlap lepattintása előtt valakinek megszaladt a toknyitókése. Egyrészt összekarcolta a csapágylemezt, másrészt valószínűleg kivégezte a másodperckereket.
A csapágylemezen csúnya karc éktelenkedik, a másodperckerék pedig valószínűleg úgy megsérült, vagy eldeformálódott, hogy az óra folyamatosan megállt. Így inkább eltávolították, szomorú látvány.
Számlap nélkül is látható volt, hogy a „szotoár” törött.Ez az alkatrész rögzíti a felhúzótengelyt, nélküle nincs tartása könnyedén mozog ki-be. A gyakorlatban okozhat olyan problémát, hogy hordás közben mutatóigazításra állítódik és a korona oda vissza tekeri a mutatókat. Tulajdonosa el se tudja képzelni, mi okozhatja a jelenséget, így cseréje elkerülhetetlen.
A felhúzószerkezet egy merő rozsda, ennek az lehet az oka, hogy itt, a koronánál ázik be a szerkezet. A víz megáll a számlap alatt és behúzódik az alkatrészek közé. Itt is ez történt, egy alapos tisztítás nem lesz elég, előtte üvegkefe segítségével el kell tüntetni a rozsdát.
Az óra be is ázott, sajnos mindenhol látható a víz korrozív hatása. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szerkezet anyaga berillium-bronz, így nem hajlamos a rozsdásodásra.
Bár a szerkezet egy roncs, de reményteljes, szép órát lehet belőle varázsolni, bár szétszedése okozhat még további meglepetést.
A billegő ép, nincs baja, kivétele után szabaddá válik a horgony és annak hídja.
Bár a másodperckerék hiányzik, de annak leszorítóhídját visszahelyezték, a tengellyel együtt ami üdítő látvány hisz így csak a kereket kell pótolni.
A horgony oda van ragadva a hídjához, ilyen esetben nem érdemes erőltetni, mert könnyen eltörik. Pár perces benzines áztatás feloldja a ragacsos anyagot és már könnyen szétválasztható egymástól. A horgony köve sellakkal van a helyére ragasztva, amit hosszútávon felold a benzin, ezért sokáig nem szabad áztatni.
A szerkezet horgonyhídja tipikusan Omegás, ez rögzíti a horgonyt.
A másodperctengely az átfúrt órakeréken keresztül egészen a számlap felőli oldalig nyúlik, vékonyított végére felhelyezhető a másodpercmutató. A szerkezet eredetileg kis másodperces kivitelű konstrukciója alkalmas arra, hogy gyári technológiával középmásodperces megoldásra alakítsák át. A közkerék meghosszabbított tengelynyúlványára egy toldalékkereket helyeznek és a órakerék furatába egy másodperctengely kerül. Ezzel a közvetlen kapcsolattal középmásodperces kivitelűvé alakítható egy eredetileg kis másodperc elrendezésű modell.
A szerkezet minden eleme ragad, egy merő kosz. Nem lesz elég a hagyományos szerkezettisztítás, kézi tisztítást kell majd alkalmazni. Mindig kezembe van ilyenkor egy benzines ecset, ha ragadós tengelyvéget találok, egyből feloldom a szennyeződést, így nem fordulhat elő, hogy kárt okozok a szerkezetben.
A rugóház csapágylemeze, végletesen elszennyeződve, korrekt tisztítása elkerülhetetlen. Ezen alkatrész hordozza magán a gyártási számot, ez alapján kikereshető a gyártás pontos időpontja. Lajstromszám alapján a gyártás időpontja 1964 és 1965 közé tehető.
A szerkezetet sikerült törés nélkül szétszedni, némi benzines áztatás után mehet a mosóba.
A plakkszerűen rákövesedett szennyeződést a mosó nem távolítja el, ezért előtte érdemes a látható szennyeződést fizikailag eltávolítani. Mivel nem akarok, hogy összekarcolódjon, puha, de mégis jó tartású eszközt használok, erre alkalmas egy hagyományos fogpiszkáló. Természetesen lehet kapni az órakereskedelmi cégeknél kimondottan tisztítópálcát, de a fogpiszkáló is megteszi.
Ha nagyon makacs a szennyeződés továbbléphetünk egy fokozattal, ilyenkor jó szolgálatot tehet egy üvegkefe. Vékony üvegszálakból préselt vége minden korróziót eltávolít, még olyat is amit tisztítófával se tudunk eltávolítani
A víz megteszi hatását, olajjal keveredve egy mázgás fehér anyaggá szárad össze, mely üveg kemény. Ehhez már nem elég a fogpiszkáló, ide üvegkefe szükséges. Finoman eltávolítható vele a beszáradt anyag.
Az Elma mosókosárba belefér minden szétbontott alkatrész. A gép tengelyére bajonettszerűen csatlakoztatható és segítségével makulátlanul tisztára varázsolható minden óraalkatrész.
Elma Star-Elite márkájú óramosó berendezés. Három különböző folyadékkal tisztít, mosókosár segítségével, mosás utáni szárítási lehetőséggel kiegészítve. Egy óraszerkezet tisztításával 30-40 perc alatt elkészül.
A mosás ideje beállítható, illetve egy fűthető szárító dokk segítségével por szárazra varázsolható a tisztított alkatrész. Így kristálytisztán kerül ki az óraszerkezet a gépből.
Előtisztítás és szerkezettisztítás után a csapágylemez kristálytisztán került elő a mosókosárból. Némi száradás után kezdődhet igazán a javítás, hisz most már áttekinthető minden.
A kiáztatott rugó menetei közé szintetikus nehézolajat juttatok, hogy leadja teljes nyomatékát. Ez az egyik legfontosabb folyamat, hogy legyen rugóerő, hisz összeszerelés közben ha bármilyen gond adódik a kerékrendszerben, tudhatjuk, hogy rugóerő van, máshol keresendő a probléma. Sok esetben egy autónál is érdemes meggyőződni arról, van-e benzi, nehogy feleslegesen keressünk hibát, alapvető probléma miatt.
A rugó fedelét egy erős csipesz segítségével visszapattintom a helyére.
Valaki durván összekarcolta a kerékrendszer csapágylemezét, vélhetőleg kiugrott a nyitókés a helyéről és ez okozta a csúnya karcosodást. Megfigyeltem a többi csapágylemez struktúráját és szálirányát, annak mintájára optikailag feljavítottam a csapágylemezt.
A csapágylemez karcmentesített lemeze visszakerült a helyére, természetesen egy alapos öblítés után. Színe kissé elüt a többi lemeztől, de hamarosan hozzá mattul a többihez.
A rugóház hídját is visszaszerelem a helyére. Némi illesztés után az alkatrész a helyére kerül. Egy fogpiszkáló segítségével minden rögzítési pontot megnyomok kissé, amely ennek hatására könnyedén a helyére ugrik. Mindig csak tompa tárgyat használok a művelethez, erre legalkalmasabb egy fogpiszkáló.
Összeépítés után minden csapágyat kenőanyaggal látok el, amit olajzótű segítségével viszek fel a felületre. A több méretben készült olajzótű vége lapos, mely kanálszerű kialakításán megmarad az olaj, ha belemártom .Így a kenőolaj átvihető a kőcsapágyra, hisz ha hozzáérintem az olaj átkerül rendeltetési helyére.
Rugómag csapágyát még a kilincskerék felhelyezése előtt kenem át, mert utána már nem férek hozzá. Ebben az esetben szintetikus nehézolajat használok, mert bár a fordulatszám alacsony, de a nyomaték nagy.
A csapágyak kenését a másik oldalon is elvégzem, a billegő és a horgony kivételével.
A szerkezet közkereke elveszett, vélhetőleg egy szakszerűtlen toknyitás következtében eldeformálódhatott és egyszerűen eltávolították. Pótlása nehézkes feladatnak tűnik, de a Omega mérnökei, mint sok más márka igyekeztek báziskaliberekből építkezni. Ez annyit jelent, hogy egy kiforrt, meglévő kaliber alkatrészeit nem konstruálják át teljesen, így egyszerűbb a tömeggyártás is. Amelyik Omega ilyen közkerékkel van kiegészítve, az csereszabatos más kalibernél is. Ez vonatkozik a horgonyra, annak hídjára és sok más alkatrészre.Tehát ha van egy Omega közkerekünk, valószínűleg csereszabatos más kaliberbe is.
A hiányzó kereket mindenféle módosítás nélkül sikerült felszerelnem a helyére.A felső leszorítólemez visszahelyezése után a másodperc-tengellyel való kapcsolata is tökéletes.
A szotoárral hasonló a helyzet, bármely hasonló Omega kaliberből származó cseredarab alkalmas pótlására.
A felhúzókerék az egyik legjobban igénybe vett alkatrésze az órának, hisz azt minden nap fel kell húzni. Korrekt kenését még beépítése előtt ejtem meg. Szintetikus nehézolajjal kenem át a körmös kerék fogait, utána mehet a helyére.
Az óra beázott és mivel a korona felül megállt benne a víz, a felhúzószerkezet elemeit elkorrodálta, hisz ezek közvetlenül a felhúzótengely furatának környezetében helyezkedik el. Finom polír-papíron áthúzom párszor és a rozsdának már nyoma sincs.
A felhúzószerkezetet még a számlap felszerelése előtt látom el kenőolajjal, mert utána már nem férnék hozzá.
A szotoár cseréje és kenése után minden a helyére került és ami a legfontosabb működik is.
A szerkezet elkészült és új életre kelt. Minden hiányzó alkatrésze pótolva lett, ráadásul márka azonos darabokkal.
A billegőcsapágy Incabloc zárt fedőköve alatt minden esetben beszáradt kenőanyagot találok, ami gátolja a pontosságban.Szétszedése nélkülözhetetlen, amit a felső csapágyon ejtek meg először. Egy ólajzótű végével óvatosan kiakasztom a helyéről és utána már hozzáférek a fedőköves csapágyhoz.
A csapágy leszorítólemeze úgy hajlik fel, mint egy motorháztető, amely egy tengely körül kinyílik. Ennek azért van jelentősége, mert nem ugorhat el, a helyén marad.
Bár az Incabloc egy független alkatrészgyártó cég, aki minden típusnak és márkának beszállítja a törésmentes csapágyat.Ebben az esetben a leszorítólemeznek ráadásul Omega logó formája is van, mely stílusos megjelenést biztosít. Ráadásul ebben az esetben a számlap takarja is azt, tehát alapesetben nem látszik.
Az óra tokjának anyaga jó minőségű acél, mely karcos, de csiszológéppel könnyedén felújítható.A beavatkozás előtt a tok csövét eltávolítom, mert útban van polírozás közben.
A csiszolás elég nagy hőt generál, ezért védőkesztyű használata ajánlott.
A kemény korong csak azt a felületet csiszolja, amihez odaérintem, ellenben a polír koronggal, amely szappanszerűen eltünteti a síkokat. Ezzel a módszerrel minden felület megtartható és egészen a polírozás előszobájáig jutok vele.
A durván összekaristolt hátlap mély karcait órás esztergagép segítségével újítom fel.
Ezzel a módszerrel megtarthatóak a síkok, hisz a forgó hátlapon nem maradnak csiszolási göbök és minden felület megtartja saját formavilágát. A lassan forgó hátlap felületét gumikorong segítségével munkálom meg, ami viszont magas húszezres fordulattal pörög. A művelet viszonylag hatékony, minden mély karc eltávolítható vele. Ebben az esetben szükség is van rá, hisz mélyen belekarcolt, nemkívánatos feliratok tarkították a felületet.
Csiszolás után a polírozás művelete következik. A felület már karcmentes, de még matt, így sok teendő nincs vele, 2800-as fordulatszámon felfényesítem a felületeket, mind a hátlapon, mind az üvegrámán.
A tokcső karcos és nem tömít jól. Némi polírozással kiegyenlítem az egyenetlenségeket, így visszahelyezve lehet jobban is tömít majd.
A számlap majd háromheti távollét után megérkezett Olaszországból. Digitális formatervek elfogadása után elkezdték a felújítást, így már a felújítás előtt láthattam a végeredményt. Sajnos az eredeti többtónusú felület nem fért volna bele a költségvetésbe, így maradt homogén. A GLS sebészeti pontosságú logisztikája egészen műhelyemig szállította a számlapot – sértetlenül. Akkor lássuk milyen lett.
Alumínium tégelyen belül selyempapírba csomagolva helyezkedik el a számlap, szinte már csak a beépítést várja.
A számlap stílusvilága homogén, de pazar, szinte cikázik rajta a fény. Az eredeti római számok helyreállítása a két tónus miatt tetemesen megemelte volta a költségeket, így más megoldást kellett keresni. A tönkretett számlappal együtt elküldtem Olaszországba egy indexált számlapot is. Azokat felhasználva átépítették a felületre, így megjelenése kissé modernebb, így már belefért a költségvetésbe.
A csomagba mellékelt számlapról szépen áthelyezték az indexeket a retusálásra szánt darabra, Ragasztással rögzített jelzések szimmetrikusan helyezkednek el a felületen.
A megjavított szerkezet a felújított óratok és a retusált számlap már csak az összeszerelést várja. A krómszínű mutatók jól mutatnak majd a helyükön.
A számlap jól mutat a helyén, szépen kiemeli az óra karakterét. Sajnálom, hogy a több tónusú felületet nem fért volna bele a költségvetésbe, de utólag ez a megoldás is mutatósnak bizonyult.
Az összeszerelt óra lezárás előtt műszeres beszabályzáson esik át. A járás paraméterei megfelelőek, pontossága kissé eltér az átlagtól, de könnyen korrigálható.
Az óra műszeres beszabályozás utáni járásképe. Minden paraméter megfelelő, pontossága is kielégítő, korához képest majdnem tökéletes.
Az óra plexije törött cserére szorul, de könnyedén orvosolható.
Az elkészült óra hátlapja szabad kézzel nem zárható vissza, így tokprés segítségét veszem igénybe.A megfelelő betétek kiválasztása után a művelet könnyedén kivitelezhető.
A zacskóba meglepetésemre megtaláltam az óra gyári csatzárját, amely rendkívül autentikus üdítő látvány egy ilyen órán. Némi polírozás után felszerelhető egy elegáns bőrszíj végére.
Egy elegáns bőrszíj végére szerelt zárvég maximális eredetiséget sugároz.
Az óra ezzel elkészült. Szép feladat volt felújítása, ráadásul az óra visszakerült a mindennapokba, pedig csak alkatrésznek árulták.
Az órát Linzben tartott órabörzén vettük egy Magyar alkatrész-kereskedőtől, célunk az volt vele, hogy a járulékos költségeket megkeressük. (útiköltség, autópálya-matrica, parkolási díj, stb..) A projekt meghozta a várt eredményt, hisz egy professzionális kereskedő eladta a felújított karórát, mely fedezte minden kiadásunkat. Az élmények pedig örökké megmaradnak.
Üdítő látvány a gyári felhúzókorona, hisz feldobja a látványt és autentikus megjelenést kölcsönöz a felújított órának.
Egy szép emlék Ausztriából.
A számlap eredeti struktúráját főleg anyagi okokból nem sikerült visszaállítani, hisz minimum két tónushoz tartozó klisét igényelt volna a művelet, így maradt homogén. Így utólag már nem is bánom, a látvány tökéletes az adoptált indexek pedig kissé sportossá varázsolják az órát.
Az óra hátlapja is megújult, eltűntek róla a méltatlan feliratok és karcok. Az óra tökéletesre sikeredet, nem tartalmaz buktatókat így elmondható, megérte felújítani.
Az óra ezzel elkészült. Örömömre szolgált, hogy a Linzi órabörzén szerzett élményeimet és az órajavítás közben szerzett tapasztalataimat megoszthattam másokkal is!
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu