Egy „Brauswetter János Szegeden” zsebóra felújítása
A javítás tárgya egy Brauswetter János Szegeden zsebóra, mely már a mester késői munkája. Az 1920 évek elején készült óra megúszta a barbarizmust, meglepően jó állapotban maradt meg az utókornak.
Brauswetter János az órásmesterséget külföldön tanulta. 1846-ban Münchenben mesterré fogadják, de nemsokára megint Szegeden él. Saját óráival szereli fel a szegedi régi zsinagógát, ez az óra meghatározott időszakonként fennhangon hirdeti az eltelt ídőt. A korabeli Szegedi Híradó napilap óraművészként emlegeti Brauswettert. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. A magyar óraipar sikeres alakja lett.
Üzeletét fia, Brauswetter Vilmos vitte tovább. 1873-tól Brauswetter János órásműhelye a Városháza bérpalotájában, majd az 1890-es években vásároltak önálló házat és üzletet. 1895-ben Pfann Lajos halála miatt árverésre került a Pfann-ház. Ekkor vásárolta meg Brauswetter János. A ház Bajza utca felöli részén a magasföldszintes raktárépületre emeletráépítési engedélyt kért, s meg is kapta azt a fia, Vilmos órásmester, 1912-ben már a lakhatási engedélyt is megadták.
Az óraraktár tervét Robelly Aladár készítette. Az épületet 1983-ban védetté nyilvánították, az óraraktárt azonban 1990-ben lebontották, s az Oskola utcai házat jellegétől idegen tetőtér-beépítéssel átalakították. A Brauswetter-féle órásüzlet helyén különböző boltok működtek, legtovább hentes üzlet, majd cipőbolt.Az órásmester kriptája a belvárosi temetőben tekinthető meg Szegeden.
A duplafedelű zsebóra számlapja szinte hibátlan, mutatói is eredetiek. A kis másodpercmutató sajnos pótlás eredménye, hossza nem megfelelő, cserére szorul.
A zsebóra tokja a kor szokásának megfelelően 800-as finomságú ezüstből készült, súlya 36,6 g.
A duplafedelű óratok porvédő fedele a órásmester nevével van gravírozva.
Az óraszerkezet autentikus megjelenésű, jelölés és kaliberszám nélküli modell, amely egyik csapágylemezén a Brauswetter felirat olvasható.
Az óra szerkezete és tokja.
Az óra járása bizonytalan, a két alaphelyzet – számlap alul,számlap felül – pozícióban mérve a pontatlanság tetemes. Ráadásul vélhetőleg a hajszálrugó eltörött a befogási pontnál és egyszerűen újrafűzték.
Ezáltal a rugó működő hossza lecsökkent, mert a szabályzókulcs teljesen végállásban van és még így is siet. A probléma javítható a billegőkoszorú nehezítésével, ami abból áll, hogy két súlyzócsavart hajtok be egymással szembe a koszorú üresen maradt meneteibe.
Az óramű felhúzó és mutatóállító szerkezete már váltókaros kivitelű, ami annyit jelent, hogy a mai modern órákhoz hasonlóan a tengely kihúzásával állíthatóak a mutatók. Ezt a kivitelt az 1910-as évek közepétől alkalmazták széles körben, ezért az óra mindenképpen ezen dátum után készült. Ez előtt a szerkezetek még nyomókaros, vagy ehhez hasonló megoldással készültek.
A számlap szinte hibátlan, ami ritkaság, feszegetésnek apró nyomáról egy kicsi hajszálrepedés árulkodik. A zománcszámlap egyik tulajdonsága ridegségében rejlik, mely a legkisebb feszítés hatására elpattan. Az antik órák sajátossága, hogy a legtöbb kárt nem a két világégés okozta, hanem az 1950-es évek elején, a vasfüggöny lecsukódása utáni időszak.
A probléma fő forrása abban rejlett, hogy a teljes alkatrészbázis és annak elérhetősége a vasfüggöny másik oldalán maradt. A meglévő készletekből gazdálkodó kreatív órások mindent felhasználtak, de ezzel sok esetben az óra eredetisége is odaveszett a funkcionalitás oltárán.
A számlap hátlapja is zománcozott. Egyenes, tükörsima felület csak akkor érhető el, ha a számlap hátoldalát úgynevezett ellen zománccal látják el. Ugyanis égetés alatt a sárgaréz hőtágulási méretváltozása nagyobb a zománcénál és ha nem vonják be az ellen oldalt, lehűlés után elvetemedik. A selejtek száma így is nagy volt, 30 százalék felett, ez okozta a technológia vesztét is. Ma már ritkán találkozunk ilyennel, azt is csak a prémiumkategóriában.
Az óra felhúzókereke a csapágylemez alatt van. Belső kialakítása lehetővé teszi, hogy a csapágylemez zsúfoltsága ne rontsa el a látványt és így az erőátvitel is egyenletesebb.
Az óra felhúzókereke és az azt rögzítő kilincsszerkezet is a csapágylemez alatt található.
Egy autentikus Brauswetter csapágylemez. Más kaliberjelölés nem is látható az órán. Az óra Omega rokonsága sehol nem tekint vissza, ami az akkori vámtörvények miatt vélhetőleg jelentős anyagi előnyhöz segítette a szegedi órásmestert. Brauswetter János halála után a magyar zsebóragyártás homályba veszett.
A csapágyhíd kövei. Még nem sajtolással, hanem foglalással rögzített kövek merevségük miatt hajlamosak a törésre. Szerencsére ebben az esetben ilyenről nincs szó.
A szétszedett óra alkatrészei mosókosárban, tisztítás előtt.
A billegő zárt csapágyát tisztítás céljából szétszedem. A szinte belekövesedett olajmaradványokat más módszerrel nem lehet eltávolítani.
A billegőt minikosárba rakva, elkülönítve teszem a mosógépbe.
A kitisztított rugóházat nehézolajjal kenem meg.
Az összeszerelt, olajzott rugóház beépítés előtt.
Másodperckerék kenése beépítés elött.
A kitisztított óraszerkezet kenése.
A billegő fedőkövét beépítés előtt könnyű olajjal kenem meg.
A horgony emelőköveit beépítés előtt speciális olajjal kezelem.
Régi, már földi életét befejezett óra billegőkoszorújából kihajtok két súlyzócsavart és behajtom a javítandó óra koszorújába. A billegő ezáltal nehezebb lesz és jókora késést produkál, amit addig könnyítek, amíg pontos nem lesz. A művelet számos ki és beszerelést igényel és műszer segítségével jó pár mérést, de ezzel az eljárással a hajszálrugókulcs középállásba kerülhet.
A hajszálrugó visszaszerelése előtt kiegyensúlyozom a billegőt. A billegőmérleg pofáját kinyitom olyan távolságra, hogy az pont a két csapvégen feküdjön fel. Ezután kissé meglököm a billegőt és figyelem,hol áll meg, illetve ha megáll, van-e olyan pont ahova mindig visszatér. Ha mindig egy pontra tér vissza, azon a helyen vélhetőleg súlyfelesleg van, amit finom reszelő segítségével eltávolítok.
Mindig a súlyzócsavar perembevágását reszelem meg súlycsökkentés céljából és egyszerre csak keveset. Ha elérem azt, hogy a billegőt meglökve, bárhol megáll és nem lendül vissza, akkor a kiegyensúlyozás sikerült. A művelet az óra pozícionális pontosságát javítja, ami annyit jelent, hogy az órát bármilyen helyzetbe is teszem le, pontos marad.
A sokáig szárazon, kenés nélkül működő tengely csapja érdes lesz, illetve a jókora ütések hatására vége ellaposodik. Ez okozza azt a problémát, hogy az óra különböző pozíciókban másképp működik, bizonyos esetekben meg is áll. Órás-eszterga tokmányába fogott billegőt magas fordulatszámon forgatom és a csap végét „Arkanzas” csiszolókővel egyenletesre és fényesre munkálom.
A másik oldalon is elvégzem a műveletet.
A tokfelújításhoz kimondottan ezüsthöz szánt polír pasztát használok.
Az óra üvegrámáját is kifényesítem.
A polírozás maradványait ultrahangos mosó segítségével tüntetem el. A gép 60 fokon, 20 perc alatt végez a tisztítással.
Az óratok ultrahangos mosás után. Már tiszta, de még matt.
A óratok fényesítés után.
Az elkészült óra kitisztítva, felújítva, immáron pontosan.
Az óra másodpercmutatója cserére szorul, mert nem odaillő, méretben eltér az eredetitől.
Az óra másodpercmutatóját egy korabeli, méretes darabra cseréltem.Az óra elkészült és mindennapi használatra alkalmas. Örömömre szolgált, hogy a „Brauswetter János Szegeden” zsebóra teljes felújítását megoszthattam mindenkivel.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu
