Egy Gamma csapágytömítő készlet bemutatása
Bemutató tárgya a Gamma Művek egykori tulajdonát képző célszerszám, amely stílusosan fadobozban került tulajdonomba. Az 5 darabos készlet kopott fémcsapágyak zömítésre alkalmas, praktikus eszköz.
A fa tárolódobozon megtalálható az egykori Gamma Művek sárgaréz plakettje, valószínűnek tartom, hogy a korabeli TMK műhely használta a cég által gyártott termékek időközi javítására.
A Gamma Művek 1920. május 18-án alakult meg a budapesti Koszorú utcai telephelyen. Részvénytársaság kezdeti célja a háborús szabadalmak értékesítése volt, később mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártásába kezdtek, főleg a hazai piac igényeit kielégítve.1921. május 6-án a világgazdasági válság hatására az Igazgatóság és a felügyelőbizottság lemondott.
A tönkrement üzemet Juhász Zoltán és Juhász István vette át, és újraindította. Mivel a Koszorú utcában nem volt lehetőség a bővítésre és a terjeszkedésre, a tulajdonosok a Fehérvári út 83. szám alatt megszerzett telken kezdtek építkezésbe.
Az új telephelyen 1925 végén indult meg az üzem termelése. 1926-tól megkezdték egyes tudományos és kísérleti készülékek előállítását, geodéziai műszerek gyártását és javítását.Talán ezen javítóüzem szerszámkészletét gyarapította ez a páratlanul jó állapotban megmaradt célszerszám.
Kinyitva előkerül az öt darabos készlet, amely kikopott csapágyhelyek összehúzására alkalmas.
Számos korszakalkotó találmány és gyártmány fűződik a Gamma Művek profiljához, amelyhez néhány világszabadalom is köthető. Barabás-féle távcső, mely tetszés szerint használható figyelő vagy távmérő távcsőként is. Csécs Balázs szabadalma alapján készült fénytelefon. Az optikai rendszer gyújtósíkjában elhelyezett izzólámpa a mikrofonárammal vezérelték, fehér-vörös, vagy infravörös fénnyel működött. Hatótávolsága nappal 6-8, éjjel 8–10 km volt.
Geodéziai műszerek gyártására és javítására még 1920-as évek közepén tértek át. 1928-ban forgalomba került az N-3 típusú szintező, és a TT-3 teodolit, az erdészeti tájolós-tahiméter teodolit. Az 1940-es években rendelkeztek néhány, főleg fényképezéssel kapcsolatos találmánnyal is amelyet a háború miatt nem realizáltak. Rezsny-féle sebességmérő, a Juhász -féle lőelemképző, és a Duflex, Kinga, Pajtás fényképezőgépek a világháború után kerültek tömeggyártásra.
A Gamma Művek egyik legismertebb szabadalma talán a az 1954-ben kifejlesztett Pajtás fényképezőgép volt. Megjelenése szenzáció számba ment, olyannyira, hogy a Szabad Nép szinte első oldalon dicsérte a hazai fejlesztésű fényképezőgépet, amelyből egy évvel később már 25 ezer darab készült. A Pajtás név ismerősen csenghet, ami nem csoda, hiszen ez volt a leghosszabb ideig, legnagyobb mennyiségben előállított magyar fényképezőgép.
1955 és 1961 között 170 ezer darabot készített belőle a Gamma művek és a Finommechanikai Vállalat. A gép, tokkal-csavarral együtt egészen pontosan 221 forint 54 fillérbe került, ami ugyan 1954-ben legalább háromheti fizetés volt a gyárban, megjegyzendő viszont, hogy egy hasonló tudású gépért a Pajtás megjelenéséig hónapokig kellett dolgoznia az egy átlagos munkásembernek.
A kupakot levéve felbukkan az öt darabos készlet, amit hibátlan. Nem verték össze a végüket, rozsda sem éktelenkedik rajta.
Az edzett acél szegecselő vége rugalmasan becsúszik az összehúzandó furatba, ezzel központosítja a műveletet.
A csapágyzömítő készlet közepe rugós kivitelű, amely szinte minden méretet lefed. A legnagyobb méret rugóházcsapágyak összehúzására való, a legkisebb segítségével pedig zömíteni lehet a horgony kikopott csapágyhelyét.
Vegyünk ki az egyiket, és lássuk mire készült valójában ez a korabeli zömítőkészlet.
A szegecselő másik végére egy határozott ütést viszünk be, mely hatására a kitágult sárgaréz csapágy központosan összehúzódik, kissé bezömül. Ehhez biztos alátámasztás kell biztosítani, amely szinte üllőként viselkedik, hisz enélkül csat torzulna a csapágylemez.
A zömítés művelete a képen nyomon követhető. A csapágycsésze felől feltámasztjuk a furatot és egy határozott ütéssel összezömítjük a kikopott csapágyhelyet. A zömítés némi deformációt okoz a lemezen, ezért az olajcsészét vissza kell ütni eredeti állapotába. Ehhez szükség lesz egy acél szegecselőlapra, amely a zömítőkészlet része.
Ezt a üllőszerű alátámasztást a szegecselőhöz tartozó fadoboz rejti. A szintén Gamma emblémával ellátott tároló a szegecselőkészlet része, autentikus kivitele azt sejteti, hogy nagyon vigyáztak rá.
Kinyitva megtalálható benne az üllő, amelyen furatok találhatóak. Ezen furatok mindegyikéhez tartozik egy-egy eltérő méretű golyó, amely ellentétes irányból megtámasztja szegecselés közben a csapágylemezt.
A golyó központosítja a műveletet, így az alsó feltámasztás és s felső zömítés szimmetrikus lesz, nem vándorol el a középpont. Ráadásul segítségével vissza lehet ütni a deformálódott olajcsészét.
Minden művelethez tartozik egy méretes golyó, amely mind az öt szegecselő csapágyméretéhez illeszkedik. Már csak egy kalapács kell hozzá és kezdődhet az összehúzás művelete.
Örömömre szolgált, hogy a Gamma Művek egykori tulajdonát képző csapágyzömítő készletet bemulattattam mindenkinek.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu
