Egy Gamma csapágytömítő készlet bemutatása

 

Csapágyzömítő készlet a múltból

Bemutató tárgya a Gamma Művek egykori tulajdonát képző célszerszám, amely stílusosan fadobozban került tulajdonomba. Az 5 darabos készlet kopott fémcsapágyak zömítésre alkalmas, praktikus eszköz.

Régi embléma

A fa tárolódobozon megtalálható az egykori Gamma Művek sárgaréz plakettje, valószínűnek tartom, hogy a korabeli TMK műhely használta a cég által gyártott termékek időközi javítására.

Gamma Művek

A Gamma Művek 1920. május 18-án alakult meg a budapesti Koszorú utcai telephelyen. Részvénytársaság kezdeti célja a háborús szabadalmak értékesítése volt, később mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártásába kezdtek, főleg a hazai piac igényeit kielégítve.1921. május 6-án a világgazdasági válság hatására az Igazgatóság és a felügyelőbizottság lemondott.

A tönkrement üzemet Juhász Zoltán és Juhász István vette át, és újraindította. Mivel a Koszorú utcában nem volt lehetőség a bővítésre és a terjeszkedésre, a tulajdonosok a Fehérvári út 83. szám alatt megszerzett telken kezdtek építkezésbe.

Az új telephelyen 1925 végén indult meg az üzem termelése. 1926-tól megkezdték egyes tudományos és kísérleti készülékek előállítását, geodéziai műszerek gyártását és javítását.Talán ezen javítóüzem szerszámkészletét gyarapította ez a páratlanul jó állapotban megmaradt célszerszám.

Kinyitva

Kinyitva előkerül az öt darabos készlet, amely kikopott csapágyhelyek összehúzására alkalmas.

Sorozatgyártás

Számos korszakalkotó találmány és gyártmány fűződik a Gamma Művek profiljához, amelyhez néhány világszabadalom is köthető. Barabás-féle távcső, mely tetszés szerint használható figyelő vagy távmérő távcsőként is. Csécs Balázs szabadalma alapján készült fénytelefon. Az optikai rendszer gyújtósíkjában elhelyezett izzólámpa a mikrofonárammal vezérelték, fehér-vörös, vagy infravörös fénnyel működött. Hatótávolsága nappal 6-8, éjjel 8–10 km volt.

Geodéziai műszerek gyártására és javítására még 1920-as évek közepén tértek át. 1928-ban forgalomba került az N-3 típusú szintező, és a TT-3 teodolit, az erdészeti tájolós-tahiméter teodolit. Az 1940-es években rendelkeztek néhány, főleg fényképezéssel kapcsolatos találmánnyal is amelyet a háború miatt nem realizáltak. Rezsny-féle sebességmérő, a Juhász -féle lőelemképző, és a Duflex, Kinga, Pajtás fényképezőgépek a világháború után kerültek tömeggyártásra.

Pajtás fényképezőgép

A Gamma Művek egyik legismertebb szabadalma talán a az 1954-ben kifejlesztett Pajtás fényképezőgép volt. Megjelenése szenzáció számba ment, olyannyira, hogy a Szabad Nép szinte első oldalon dicsérte a hazai fejlesztésű fényképezőgépet, amelyből egy évvel később már 25 ezer darab készült. A Pajtás név ismerősen csenghet, ami nem csoda, hiszen ez volt a leghosszabb ideig, legnagyobb mennyiségben előállított magyar fényképezőgép.

1955 és 1961 között 170 ezer darabot készített belőle a Gamma művek és a Finommechanikai Vállalat. A gép, tokkal-csavarral együtt egészen pontosan 221 forint 54 fillérbe került, ami ugyan 1954-ben legalább háromheti fizetés volt a gyárban, megjegyzendő viszont, hogy egy hasonló tudású gépért a Pajtás megjelenéséig hónapokig kellett dolgoznia az egy átlagos munkásembernek.

Teljes készlet

A kupakot levéve felbukkan az öt darabos készlet, amit hibátlan. Nem verték össze a végüket, rozsda sem éktelenkedik rajta.

A szegecselő

Az edzett acél szegecselő vége rugalmasan becsúszik az összehúzandó furatba, ezzel központosítja a műveletet.

Öt méretben

A csapágyzömítő készlet közepe rugós kivitelű, amely szinte minden méretet lefed. A legnagyobb méret rugóházcsapágyak összehúzására való, a legkisebb segítségével pedig zömíteni lehet a horgony kikopott csapágyhelyét.

Fadobozban

Vegyünk ki az egyiket, és lássuk mire készült valójában ez a korabeli zömítőkészlet.

Rugós betét

A szegecselő másik végére egy határozott ütést viszünk be, mely hatására a kitágult sárgaréz csapágy központosan összehúzódik, kissé bezömül. Ehhez biztos alátámasztás kell biztosítani, amely szinte üllőként viselkedik, hisz enélkül csat torzulna a csapágylemez.

A használat ábrája

A zömítés művelete a képen nyomon követhető. A csapágycsésze felől feltámasztjuk a furatot és egy határozott ütéssel összezömítjük a kikopott csapágyhelyet. A zömítés némi deformációt okoz a lemezen, ezért az olajcsészét vissza kell ütni eredeti állapotába. Ehhez szükség lesz egy acél szegecselőlapra, amely a zömítőkészlet része.

Üllő fadobozban

Ezt a üllőszerű alátámasztást a szegecselőhöz tartozó fadoboz rejti. A szintén Gamma emblémával ellátott tároló a szegecselőkészlet része, autentikus kivitele azt sejteti, hogy nagyon vigyáztak rá.

Alátámasztás

Kinyitva megtalálható benne az üllő, amelyen furatok találhatóak. Ezen furatok mindegyikéhez tartozik egy-egy eltérő méretű golyó, amely ellentétes irányból megtámasztja szegecselés közben a csapágylemezt.

Domború alátámasztás

A golyó központosítja a műveletet, így az alsó feltámasztás és s felső zömítés szimmetrikus lesz, nem vándorol el a középpont. Ráadásul segítségével vissza lehet ütni a deformálódott olajcsészét.

Szegecselés előtt

Minden művelethez tartozik egy méretes golyó, amely mind az öt szegecselő csapágyméretéhez illeszkedik. Már csak egy kalapács kell hozzá és kezdődhet az összehúzás művelete.

Teljes készlet

Örömömre szolgált, hogy a Gamma Művek egykori tulajdonát képző csapágyzömítő készletet bemulattattam mindenkinek.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 × 3 =