Nyolc napos kötélfonatú Jantar falióra bemutatása
Nyolc napos kötélfonatú Jantar falióra bemutatása
Tekerjük vissza a képen is látható Jantar falióra mutatóit fél évszázaddal és nézzük meg együtt az óra eredeti környezetét. Kérem, dobjanak el mindent és tartsanak velem eme alkalmi időutazásban.
Korabeli közbeszerzések szocialista ideológiája nagy hangsúlyt fektetett az uniformitásra. Talán nem is létezett olyan szakszervezeti iroda hazánkban, ahol egy kipárnázott, jancsiszöggel kivert piros műbőr ajtó mögött ne lógott volna egy ilyen kötélfonatú, Jantar márkájú óra a falon. Gondozásmentes, elefántcsont árnyalatú kazein tokját mindig csak az ötéves terv végén takarították le, amely addigra elsárgult a láncdohányos irodavezető mezítlábas symfoniájának füstjétől.
Halk ketyegését elnyomta az írógép kattogása, amelyet sok esetben egy divatos, mustár sárga blúzba öltözött, fekete műbőr szoknyás titkárnő püffölt napestig. Általában a népköztársasági címer alá került elhelyezésre, fejmagasságban, hogy mutatóit szükség esetén állítani lehessen.
Kötélfonata nagyon praktikusnak bizonyult, hisz elég volt elemelve megfordítani a falon, anélkül hogy le kellett volna venni a kampóról. Egyhuzamban nyolc napig működött, így elég volt hetente felhúzni. Kiegészítő mechanika nem tartozott hozzá, hisz robusztus mutatóit könnyedén lehetett ujjal mozgatni.
Nyolc napos szerkezete úgynevezett „Esatma” megoldást alkalmaz, amely az inga helyére applikálva szabályozza az óraművet. Ennek okán módosított svájci horgony gátszerkezete 18000 A/H fél lengésszámmal működve kielégítő pontosságot biztosít az óraműnek. Kimondottan irodai, vagy hálószobai alkalmazásra készült, mert ketyegése egy zsebóra hangjával vetekszik.
Maga az óraszerkezet legalább tízféle óratokban került forgalomba, stílustól illetve kultúrkörtől függően. Jutott is belőle bőven, hisz pártszékházak, szakszervezeti irodák, kórházak, illetve bírósági intézmények elengedhetetlen kelléke volt az 1960-as években. Számos kortörténeti dokumentumfilmben is fel-feltűnik, ennek okán elmondható, hogy egy hamisítatlan szocialista ikon.
Ezen példány a Törley Pezsgőgyár egyik régi irodaépületének lebontása okán került elő, stílszerűen a csupasz, immáron ablakok nélküli irodahelyiség falán lógott, hirdetve egy letűnt korszak dicsőségét. Bár értéket nem képvisel, de a mai napig működőképes, pusztán időszaki karbantartást igényel.
Örömömre szolgált, hogy az 1960-as években igen elterjedt falióratípust bemutathattam mindenkinek.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu