Omega Co-Axial Power Reserve teljes felújítása
A felújítás tárgya egy modern kori ikon, amely joggal nevezhető a prémiumkategóriás órák zászlóshajójának. Az Omega De Ville Co-Axial Power Reserve a márka egyik legszebb és legnépszerűbb modellje, szerkezete a legújabb innovációkat, külseje pedig az Omega márka 1940-es évek klasszikus formavilágát testesíti meg. A megjelenésében is impozáns darab igazi úri huncutság, mely méregdrága férfiékszerként nagy feltűnést kelt.
Az óra megjelenése a márka legszebb korszakát idézi, amikor az Omega még különálló gyártóként sorra debütált a korszakalkotó újításokkal. Amikor 1992-ben George Daniels megkereste az Omega óragyárat saját fejlesztésű gátszerkezetével, még senki sem tudta, hogy az óraipar egyik legnagyobb innovációja van készülőben.
Az Angol órásmester addigra talán 30 órát készített ezzel a technikával és senki sem gondolhatta még akkor, hogy mekkora költség lesz a gátszerkezet tökéletesítése. Nagy bátorságra vall, hogy a majd 250 éve jól teljesítő svájci szabad gátszerkezetet lecseréljék egy addig ismeretlen megoldásra. A bátorság meghozta gyümölcsét, a Co-Axiális gátszerkezet kiforrt és a márka egyik szimbólumává vált. A csavaros hátlap ezt különleges óraművet rejti, gátszerkezete csak erre a márkára jellemző.
Az Omega mindig arra törekedett, hogy típusmárkaként valami ujjat, valami mást alkosson, mint a versenytársak. Ők alkottak először széria-komplex kronométer karórát, amely certifikációval igazolta annak pontosságát egy független svájci minősítőintézet által (COSC). Ezen időszak talán a cég leginnovatívabb időszaka, így nem véletlen, hogy modern formavezetésű óráiban is ezt próbálják átültetni. A formavilág visszaköszön a mai Co-Axiális gátszerkezettel szerelt csúcstechnológiás modelleken is.
Az óra még soha nem volt szervizelve, pedig a gyártás óta már majdnem eltelt tíz év. Különleges szerkezete már megérett a felújításra, amely rengeteg új és speciális eljárást von maga után, amit egy standard műhely nem tud elvégezni. A hozzá tartozó szakirodalom tanulmányozásával és a gyári előírások betartásával minden felújítási műveletet elvégzek rajta, amely kiváló alkalom a folyamat komplett bemutatására. Akkor lássunk neki.
Sok órához gyártottak gyenge minőségű fémszíjat, ami hamar tönkrement, még lemezből sajtolt kivitele rendszeresen epilálta tulajdonosának csuklóját. Ezen lépet túl az Omega, hisz talán úttörőszerepet vállalt az élettartam garanciával felruházott fémszíjak piacra dobásával. Az órán látható armadillo fémszíj egy műszaki remek, több szár szegmensből összeállítva férfiékszerként is használható. Több mint 300 eurós árával értékes viseletté teszi a modellt.
Az óra mozgalmas számlapja praktikus kiegészítőkről árulkodik. A központi másodpercmutatót elhagyva a 45-ös beosztásnál helyet kapott egy kis másodperc mutató, illetve a 30-as beosztásnál egy járástartalék kijelző. A matt fehér számlap formavilága zománc hatású a kis másodperc kialakítás formaeleme pedig a korai 1940-es évek óragyártását sejteti, hisz abban az időben még nem volt elterjedt a központi másodperc kijelzés. A klasszikus stílus elegánsan keveredik a csúcstechnológiás szerkezettel.
Az óra hátlapja menetesen záródik, bár a nyitófuratok kialakítása kissé excentrikus mégsem igényel különleges szerszámot. Hagyományos állványos toknyitó segítségével kinyitható.
Az óra gátszerkezete sok átalakításon ment át az idők során, mire elérte mostani, végleges konstrukcióját. George Daniels által tervezet eredeti koaxiális gátszerkezet még 3 Hz / 21’600 féllengésszámra lett tervezve, mely elég alacsony ahhoz, hogy kenés nélkül működjön. Az Omega mérnökei a kronométerszintű pontosság megtartása érdekében a lengésszámot 4 Hz / 28’800-ra emelték, mely a mai modern órák sajátossága.
Viszont ezzel a megnövelt lengésszámmal megnőtt a kopás veszélye is és mivel az óra kenés nélküli kivitelre lett tervezve, hamar megmutatkoztak a gyenge pontjai, a gátkerék éles fogainak letompulása az óra meghibásodását okozták. A végleges konstrukció csökkentett 3,5Hz / 25’200-as féllengésszáma megoldotta a problémát, a gátszerkezet kiforrt. Az előző verzió óráit a tulajdonosok nem cserélték ki a javított kiadásra, pedig az Omega lehetőséget adott rá. Ennek az lehet az oka, hogy ezen limitált példányok ára a fellegekbe szökött, manapság ritka kincs, mint egy postahibás bélyeg.
Az óra hátlapján feltűnik még a korabeli Louis Brand órákon is alkalmazott embléma,ami igazi fénykorát az 1930-as években élte meg.
Az Omega számos képzőművészt keresett meg emblémái elkészítésére, mely szinte időtlen, de megállja helyét egy ilyen modern óra hátlapján is. Sok érdekes és néha mai szemmel meghökkentő plakát készült a márka népszerűsítése kapcsán. Az 1930-as évek a plakátkészítés csúcsát képviselték, sok korabeli képzőművész és alkotóműhely vett részt ezek tervezésében, nem egyszer neves emberek részvételével. Henri de Toulouse-Lautrec-től kezdve Karinthy Frigyesig sok művész készített plakátterveket, amelyek manapság gyűjtők féltett kincsei.
A menetes hátlap könnyedén nyitható egy univerzális állványos nyitókészülékkel, ami nagy erő kifejtésére alkalmas. A karmok áthelyezésével kialakítható az optimális nyitótávolság. a nagy erőkar fordításával pedig még a legmakacsabb hátlap is megnyílik, sérülés nélkül.
A nyitás művelete sérülés veszélyét rejti magában, amely egy takarófóliával alkalmazásával megelőzhető. Kiugrás esetén a fólia megvédi a hátlap dekorált részeit a karcolódástól.
A hátlap nyitása után előbukkan az Omega órákban széles körben alkalmazott lágyvas betét, amely a szerkezetet megvédi a magnetikus és indukciós hatásoktól. Életünk tele van ilyen hatásokkal, hisz már a konyhába lépve is indukciós főzőlapon készítjük el ennivalónkat, így a megoldás nem felesleges, komoly gyakorlati jelentőséggel bír.
A lágyvas betét eredete nem mai történet, még az iparosodás fejlődő szakaszára datálódik. Fejlett piackutatási módszerekkel tárták fel az újdonsült igényt és kiderült, hogy világszerte egyre több energetikában foglalkoztatott műszaki értelmiségi dolgozik a gomba módra szaporodó erőművekben, így már nem lehetett figyelmen kívül hagyni őket. Búvároknak, pilótáknak addig is gyártottak órát, de ezen réteg kimaradt az óragyártók termékpalettájáról. Ezt a hiányt először a Scaffhauseni International Watch & Co manufaktúra ismerte fel és az órák történetében először adott ki újdonsült társadalmi réteg számára tervezett modellt, az IWC Scaffhausen Inenieur-t.
Az óra mechanikai igénybevételeknek maximálisan ellenáll, tokja rozsdamentes acél, vízálló, azon felül lágyvas szerkezetvédő kialakításával akár 1000 Gauss elektromágneses hatást is játszva kibír. Ezen paraméterek lehetővé teszik, hogy bármilyen energetikában dolgozó ember közvetlenül viselhesse bármilyen helyzetben.
A célközönség felismerte a lehetőséget, de természetesen más területre is eljutott, nagy sikert aratva a gyűjtők körében. Az igényt felismerte más gyártó is, így a Rolex Milgauss modellje is ezen társadalmi célcsoport megszólítását tűzte ki céljául. Az Omega is már régóta használja, elengedhetetlen kiegészítője a modern kronométereknek.
A koaxiális gátszerkezet gondolata nem mai konstrukció, már 1859 ben Charles Fasoldt órásmester felvázolta az elveket, de az akkori technológia nem tette lehetővé, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák az ötletet. A prototípus zsebóraszerkezetben debütált néhányszor, mely nagy ritkaságnak számít manapság, de gyermekbetegségei ugyan abban mutatkoztak meg, mint a korai kronométer gátszerkezeteknek : nem bírták az intenzív viseletet.
A zsebóra viszonylag nyugodtan lapul tulajdonosa zsebében, így működése folyamatos és meglehetősen pontos. A karóra elterjedése után a csuklóra került óra viselője gesztikulációjának köszönhetően folyamatosan változtatja pozícióját, így órájának járása könnyen elakadhat. A gátszerkezet egy intenzív mozdulat hatására kifordul és nem jár tovább, a probléma megoldásához órásmester szükséges, mégpedig olyan, aki látott már hasonló jelenséget. Ez az oka annak, hogy sem ezzel sem kronométer gátszerkezettel nem készült karóra.
Hamarosan piacra kerültek a szabad horgonygátszerkezetek, amelyek bírták már az intenzív életvitelt és a korai tervek fiókba kerültek. A technológia fejlődése mára lehetővé tette a konstrukció tömeggyártását, amit az Omega felkarolt, nekik köszönhetően született meg a koaxiális gátszerkezet.
A lágyvas fedél eltávolítása után felbukkan az Omega saját fejlesztésű Co-Axiális szerkezete. Az első alapkonstrukció még az 1990-es évek elején debütált Omega 2500-as kaliberszámmal. Ezek a szerkezetek akkor még az ETA 2892/A2 alapjaira épült Omega cal:1120 óraművén alapult, az átalakítás mértéke legfőbbként a koaxiális gátszerkezetre korlátozódott. Mára a szerkezet már teljesen elszakadt az alapkalibertől, szinte saját tervezésként házon belül készül. A járástartalék kijelzővel kiegészített óramű már látványra is gyönyörű, igényes prémiumkategóriás szerkezet.A Cal: 2827B szerkezet az Omega zászlóshajója.
Dr.George Daniels angol órakészítő mester saját óráiba már megkeresése előtt húsz évvel gyakorlatban alkalmazta a közös tengelyű (koaxiális) gátszerkezetet. Manufaktúraként működő Daniels márka limitált példányszámú modelljeibe épített gátszerkezet működését gondosan publikálta a nemzetközi szaklapokban. Ez keltette fel az Omega fejlesztőcsapatának figyelmét, bár George Daniels-nek nem voltak tapasztalatai a tömeggyártásban, de a nívós svájci óramárkának igen.
Ráadásul a nagy pontosságú órák világrekordját is ők vezették, hisz húszezer egymást követő óraszerkezet mindegyike megfelelt a szigorú kronométer-vizsgálatnak. 1990-ben elindult a gyártás, mely némi finomítás után elérte mai végleges formáját. Az Omega koaxiális gátszerkezete az első, tömeggyártásban készült időmérő, mely szakított a tradícióval és nem a hagyományos svájci horgonygátszerkezettel szereli óráit.
A felhúzószerkezet váltókarjának megnyomásával szabaddá válik a tengely, így könnyedén kivehető helyéről.
A tokcsavarok és a felhúzótengely kivétele után kiemelhető maga a szerkezet. Szerelőpadkára helyezve megkezdődhet a mutatók óvatos eltávolítása. A járástartalék kijelzőn látható, hogy a szerkezet nem járt le teljesen, amely egyértelműen jelzi, hogy eljött a karbantartás ideje.
A selyemfényű számlap rendkívül sérülékeny, a legkisebb karc is meglátszik rajta, így a mutatók levételénél számlap palástot használok, hogy mindennemű sérülést elkerüljek.
Sok esetben egy ilyen komoly óra szakszervizért kiált, ami ebben az esetben nem is alaptalan, hisz a mutatók szinte levehetetlenek. Mivel még nem volt soha szervizelve az óra, a kismutatók szinte a szakadáspont előtt ugranak le a helyükről, amely hatalmas igénybevétel a mutató peremének. Sok esetben nyom nélkül el se távolíthatóak, visszaszerelésük pedig néha lehetetten. Ebben az esetben a szerviz új mutatópárt szerel fel a régiek helyett, amivel én nem rendelkezem.
Magam mutatólevevő pálcákat alkalmazok, amelyek pont a tövénél nyomják felfele a mutatót, bár így fokozódik az elugrás veszélye, de sérülés nélkül eltávolítható a tengelyről.
A mutatókat nyom nélkül sikerült levennem, az elugrást pedig egy fólia akadályozta meg. A számlap lábait egy excenteres csavar pereme rögzíti, annak elforgatása után levehető a helyéről.
A számlap anyaga ezüst, indexei szereltek, amely látható így megfordítva. Igényes szép darab, mivel nincs dolgom vele, a karbantartás végéig száraz, zárt helyen tartom.
A számlap eltávolítása után láthatóvá válik a szerkezet felső csapágylemeze, amely magán hordozza a kis másodperc áttétel kerékrendszerét, és a járástatalék kijelző fogaskerekeit.
A naptárgyürü eltávolítása előtt le kell szerelnem a járástartalék-kijelző felső csapágyhídját és a naptárváltás rögzítőlemezét.
A leszorítólemezek eltávolítása után levehető a naptárgyürü. Szépen festett alkatrész rendkívül sérülékeny, így a számlappal együtt védett helyen tartom a karbantartás végéig.
A szerkezet naptárgyürüje. A számlap színvilágával megegyező tónus szépen harmonizál a dátumablak mögött. A hagyományos ETA 2892/A2 szerkezetekből ismert kialakítás rendkívül igényes.
A felső csapágylemezről eltávolítottam mindent, így már szabadon leemelhető. A precíz kivitelű modullemez két illesztőcsapon fekszik, gyenge aláfeszítés hatására leválik a helyéről. A felület gyöngyözött kivitelű, még ott is ahol soha sem láthatja tulajdonosa.
A felső modul jó példája annak, hogy lehet egy alapszerkezetet komplikációkkal ellátni, legyen az holdfázis, stopper, vagy ebben az esetben járástartalék kijelző. Az ETA szerkezetek beszállítójaként ismert Dubois Depraz saját fejlesztésű kiegészítőket gyártva ellátja a minőségi óraszektor nagy részét. A szabványos illesztőcsapokra felhelyezhető modulegység segítségével egy alap ETA 2892/A2 akár stopperfunkciót is kaphat, de már az Omega saját háza táján is készül hasonló modul.
A motorkerék napi 8 fordulatszáma alkalmas arra, hogy annak járástartaléka kijelezhető legyen. A rugómag végére szerelt fogaskerék a képen látható kereket mozgatva lejárattól egészen felhúzott állapotig mutatja a járástartalék mértékét. A kerék kivágásának mértéke azonos a számlapon festett osztással, tengelyének végére szerelhető a mutató. Mivel az óra automata és a motorrugó végtelenül foroghat, ezért az egyik kerék kuplungszerűen megcsúszik, így a lejárat és a teljesen felhúzott állapoton túl nem tér ki a mutató.
Régebbi kivitelű Omega szerkezeteknél a közkerék meghosszabbított tengelynyúlványára egy toldalékkereket helyeztek és a órakerék furatába egy másodperctengely került. Ezzel a közvetlen kapcsolattal középmásodperces kivitelűvé alakítható egy eredetileg kis másodperc elrendezésű modell. Itt pont fordítva történik a művelet, hisz ez a szerkezet alapból központi-másodperc kiosztású, de a design- nek alárendelt számlapkiosztás megköveteli a kis másodperc áttétel beiktatását.
A járástartalék kijelző differenciálmű kereke.
A járástartalék kijelző differenciálkereke egy mechanikai remekmű, amely finoman elforog, a kronométerszintű pontosság megtartása mellet végzi funkcióját. Amikor felhúzóágban van a rugó tartaléka a kerék felfelé, lejáróágban lefelé mozgatja a számlapon látható járástartalék kijelző mutatóját.
Az Omega 1120-as kaliber eredetileg központi másodpercmutató kijelzésű. Ebben az esetben az 1930-as évek számlapkiosztása köszön vissza a számlapon, mely nagyon autentikus. Műszaki érdekessége a szerkezetnek, hogy az 1930-as években fordított trend volt megfigyelhető. A kis másodperc kiosztás kerékrendszerét alakították át központi elrendezésűvé.
Az óra szerkezete kiszerelve, számlap nélkül és felső modul nélkül. A nagyméretű rotor magán hordozza a cég Omega logóját, illetve a kaliberszámot. Az eredetileg 1120-as kaliber alapjait felhasználó automatika működése azonos a régebbi modellekkel.
A szerkezet automatikájának felépítése azonos a báziskalibert alkotó Omega cal: 1120-as szerkezetével. Mivel hatásfoka tökéletes, nem változtattak rajta.
Az automatikát három csavar rögzíti, eltávolítása után szabaddá válik a szerkezet teljes kerékrendszere.
A szerkezet lelke, amitől igazán eltér a hagyományos szabályzószerkezetektől a Co -Axiális gátszerkezet. A 25 200 A/H lengésre tervezett gátszerkezet mára kiforrt megoldásokat tartalmaz, de ez nem volt mindig így.Több tízéves fejlesztés végeredménye a kialakítás, amely mára szériatartozéka minden Omega szerkezetnek.
A Co-Axiális gátszerkezet speciális billegője nagy figyelmet igényel, érzékeny alkatrész. Ráadásul mivel a vezetőtárcsa a horgony síkja alatt helyezkedik el, kivételénél 90 fokkal el kell fordítani, hisz ebben az adott pozícióban vehető ki a helyéről. Kivétele után két aranyszínűre eloxált csavar kihajtásával eltávolítható a horgony is.
A szerkezet speciális billegője, mely láthatóan nem tartalmaz hajszálrugókulcsot, így a pontosság hagyományos módszerekkel nem is állítható. Hajszálrugójának hossza gondosan ki van számolva, mégpedig a 25’200-as lengésszámra. A speciális Anachron-ötvözetből készült hajszálrugó tökéletes izokronotást biztosít a lengőrendszernek, így könnyedén elérhető a várt kronométer pontosság. A pontosság változtatásához kizárólag a billegőkoszorúba lévő súlyzócsavarok állnak rendelkezésre.
Ezek ki vagy behajtásával minimálisan,150 másodperc erejéig változtattató a lengésszám. Az aranyötvözetből készült súlyzócsavarok feje négyszögformájú és létezik hozzá szakszerszám. A technológia nem új keletű a manufaktúra kalibereknél bukkan fel hasonló megoldás, a Rolex szabadalmát Microstella-nak a Patek Phillipe óráiban pedig Giromax-nak nevezik a rokon megoldást.
A billegő speciális vezetőtárcsája két követ hordoz magán. Egyik az emelő, másik a kioldókő. A kronométerjárathoz hasonlóan minden lengéshez csak egy kioldás tartozik, így csak minden teljes lengés után kap lendületet a billegő. Ezzel a technikával csökken a kapcsolódási veszteség és a billegő szabad lengése is teljes értékű.
A billegő izokronitása gyári eljárással biztosítva van, hisz a nehezebb részekről kivettek egy ki anyagot, így minden helyzetben pontosan működik, pozicionális hibája tulajdonképpen nincsen.
A horgony módosított hídja a hozzá tartozó kioldókerékkel és a Co-Axiális horgonnyal.
A horgony hídjának formája kísértetiesen hasonlít az Omega cal: 1120-as illetve az abból származó ETA 2892/A2 óramű hídjára. Belső kialakítása viszont merőben eltér a rokonkalibertől, hisz két csapágyhelyet is magában foglal.
A Co-Axiális gátszerkezet tipikus gátkereke. A horgony kioldóköve ennek fogán akad meg, amit a billegő minden teljes lengésekor kiakaszt stabil helyzetéből. Az alkatrész keményre edzett acél, karmai a 25 200 A/H-re csökkentett féllengésszám hatására sem kopik le. Hosszú következetes tesztek hatására kialakított alkatrész a mai órákban már szilíciumból készül, mely teljesen szárazon működik, nem igényel kenést.
A szerkezet módosított továbbítókereke. A Co-Axiális gátszerkezet lelke, amely a speciális gátkerék léptetőkoszorújához csatlakozik.
A gátszerkezet eltávolítása után nekilátok a kerékrendszer és a rugóház eltávolításának. A szerkezet alapváza innentől már szinte azonos az Omega cal: 1120-as szerkezetével.
A genfi csíkozású és ródiumozott csapágyhíd eltávolítása után a rugóház szétszedése következik.
A rugóház fedelének eltávolítása után szabaddá válik a hajtórugó, amely a hosszú használat során lassan beszáradt, friss kenőolajjal való ellátása létfontosságú.
A rugómagra gyakorolt enyhe nyomás hatására a rugóház fedele lepattan, és szabaddá válik a hajtórugó. A különleges ötvözet biztosítja az egyenletes nyomatékot, mely meghatározza a kronométer szintű pontosságot is.
A csapágylemezről szerkezettisztítás előtt leszereltem mindent, így üresen mehet a mosókosárba. A tisztítás hatékonysága nagymértékben függ a szétszereltség fokától, hisz így átjárhat minden szerkezeti egységet a tisztítófolyadék.
A lecsupaszított alaplemez, szerkezettisztítás előtt. A felhúzótengelyt visszatettem a helyére, nehogy mosás közben szétessen.
Az óra szerkezeti elemei tisztítás előtt. Minden elem belefér a mosógép szekcionális kosarába.
A tudatosan kis másodperces kijelzésűvé alakított szerkezet felső csapágyhelyét ez a leszorítólemez rögzíti. Egylábas kialakítása precíz kialakítású, egy csavar rögzíti.
Az Elma mosókosárba belefér minden szétbontott alkatrész. A gép tengelyére bajonettszerűen csatlakoztatható és segítségével makulátlanul tisztára varázsolható minden óraalkatrész.
Elma Star-Elite márkájú óramosó berendezés. Három különböző folyadékkal tisztít, mosókosár segítségével, mosás utáni szárítási lehetőséggel kiegészítve. Egy óraszerkezet tisztításával 30-40 perc alatt elkészül.
A szerkezettisztítás művelete az első üvegben lévő folyadékkal kezdődik. Ez kifejezetten Elma gépekhez készült koncentrátum 1 : 9 arányú oldata. 15-20 perc alatt a mosókosárba helyezett alkatrészek makulátlanul tiszták lesznek. A kosár lassan forog és ahogy végeztem a mosással, a folyadék felszíne felé emelem, így felgyorsulva minden maradék mosóanyag kicentrifugálódik belőle.
Az első üvegben kristálytiszta mosóbenzin van, amit erre az alkalomra cseréltem ki
A mosás ideje beállítható, illetve egy fűthető szárító dokk segítségével por szárazra varázsolható a tisztított alkatrész. Így kristálytisztán kerül ki az óraszerkezet a gépből.
A mosás ideje beállítható, illetve egy fűthető szárító dokk segítségével por szárazra varázsolható a tisztított alkatrész. Így kristálytisztán kerül ki az óraszerkezet a gépből.
A tudatosan kis másodperces kijelzésűvé alakított szerkezet felső csapágyhelyét ez a leszorítólemez rögzíti. Egylábas kialakítása precíz kialakítású, egy csavar rögzíti.
A szerkezet alaplemeze vegyszeres tisztítás után. Minden beszáradt kenőanyag és lepedék eltűnt róla, az alapos öblítés hatására pedig makulátlanul tisztán kerülhet összeszerelésre.
A szerkezet gyári kenésmutatójában is megtalálható Moebius 9010-es kenőolaj széles körben használható óraszerkezetekben. Előtte a kenéshez szükséges olajzó látható. Üvegből sosem olajzunk, minden esetben áttöltöm az ólajzócsészébe és mindig csak minimális mennyiséget.
Szintetikus nehézolaj, amely sűrűbb kivitele miatt alkalmas nagy terhelésű csapágyak kenésére. A Moebius 5000 kenőolaj minden prémiumkategóriás szerkezetben használható.
Arany szabály, hogy üvegből soha sem kenünk, mert ha belekerül bármilyen szennyeződés, önthetjük ki az egészet. Az üveget sötét, zárt helyen tárolom és mindig csak annyit töltök belőle az olajzóba, ami egy hónap alatt elfogy. Ezzel a módszerrel optimálisan kihasználhatjuk a teljes mennyiséget. Ezen olajok viszonylag drágák, beosztásukkal sokat spórolhat az órás, főleg magának. Mellette automata olajzó látható, mely tartálya bármilyen minőségű olajjal feltölthető. Használatával beállítható az adagolás optimális mennyisége, alkalmazása praktikus, elkerülhető vele a túlolajzás.
A Co-Axiális gátszerkezet lelke, a speciális horgony. Kialakítása tipikus, érdemes vele óvatosan bánni.
A hajtórugó „ETA” szokás szerint nem igényel kenést, mert felülete kezelt, amolyan teflonszerű bevonattal van ellátva, mégpedig gyárilag.Erre szinte élettartam-garanciát adnak, kenni nem szabad., mert csak rontunk rajta. Viszont a nagyméretű rugómag igényli a kenést, mert szárazon alákophat működés közben. Ide mindenképpen érdemes olajat tenni, ráadásul mindkét oldalára.
A rugóház fedelét egy erős csipesz segítségével helyére pattintom.
A szakszerűen kitisztított és megszárított alapszerkezetet össze lehet már szerelni. Minden beszáradt kenőanyag eltűnt a felületről.
A másodperckerék tengelyét beszerelés előtt kenem át kenőolajjal, hisz utána már nem férek hozzá. Az olajzási pont kialakítása felfedezhető a szerkezet szervizkönyvében is.
A szerkezet egylábas csapágyhídja, mely kialakítása tipikusan ETA megoldás. Precíziós fémöntési technológiával készült alkatrészen nem látható forgácsolás, kialakítása a technológiának köszönhetően optimális és rendkívül méretpontos. Az eljárás már bizonyított, hisz enélkül nem tudtak volna legyártani 300 millió Swatch karórát, mely megmentette a svájci óraipart az irdatlan távol keleti dömpingtől.
A rugóház egy különálló híd alatt helyezkedik el, mely az automatika mozgását is áttételezi a rugó számára. A hozzá tartozó kerékrendszer beszerelés után már nem hozzáférhető, így még előtte elvégzem szakszerű kenését.
A rugóház kerékrendszere friss kenőolajat kapott, a rugó maga is át lett kenve, így mehet a helyére.
A rugóház és a kerékrendszer visszakerült a helyére. Szerkezettisztítás után jellemző, hogy a felhúzókorona legkisebb mozgatásának hatására a kerékrendszer elkezd forogni. Itt is ez történik, egy fognyi húzás után elmozdul a kerékrendszer, mely jelzi számomra, hogy mozgása szabad.
A csapágylemez felső palástján helyezkedik el a felhúzószerkezet a kis másodperc-modul kerékrendszere és a járástartalék-kijelző differenciálkereke.
A felső csapágylemezen helyezkedik el a járástartalék-kijelző kerékrendszere. Ez a kialakítás nem található meg a hagyományos Omega cal:1120-as szerkezeten, így kimunkálása speciálisan erre a kaliberre korlátozódik.
A felhúzószerkezet három állású, alaphelyzetben felhúzható vele az óra, egy kihúzás hatására dátumigazításra tehető és harmadik állásban állíthatóak a mutatók. Mindhárom állásban elvégzem kenését, így jut mindenhova olaj.
A motorrugó magtengelyén látható fogaskerék szolgáltatja a mozgást, ez forgatja a többi, hozzá csatlakoztatott kereket. A lejárat és felhúzottság állapota közt lévő 8-10 fordulatot hasznosítja a rendszert, így a járás hátralévő fokát valós időben jelzi.
A járástartalék kijelző kerékrendszere és a másodperc kerék felhelyezése után óvatosan visszahelyezhető a modul felső lemeze, amely helyén rögzíti ezeket az elemeket.
A modul lemeze pontosan illeszkedik a helyére, nem is rögzíti semmi, pusztán az illesztőstiftek. Érdemes ilyenkor még utoljára átnézni, helyére illeszteni minden technikai elemet.
A felső modul lemeze gyöngyözött kivitelű igényes alkatrész. Lefedi a járástartalék kijelző és a kis másodperc kerék csapágyhelyeit. Ennek a lemeznek tetejére került naptárgyürü a dátumváltó kerék és a gyorsváltó modul.
A felső lemez lefedi a teljes mechanikát, így már látható, hogy a szerkezet kis másodperc kijelzésűvé vált, mégpedig igényes módon, gyári technológiával. Ennek tetejére kerül a naptárszerkezet és annak rögzítőelemei.
A naptár gyors váltásáért egy hagyományosan ETA szerkezetekbe is alkalmazott kerék felel, itt már nincs módosított alkatrész. A jó bevált technológia hatására a dátum éjfélkor sebészeti pontossággal vált a következő napra.
A járástartalék kijelző fogaskereke a motorkerék mozgását hasznosítja. Az ívesen kivágott kerék lejárattól teljesen felhúzott állapotig kijelzi a szerkezet felhúzottsági fokát. A naptárszerkezet mellet helyezkedik el és egy leszorítóhíd rögzíti.
Minden alkatrész működik, már csak a naptárgyürüt kell visszahelyezni. A gyűrű peremét két pozicionáló lemez tartja a helyén
A felső modul összeszerelés elkészült, már csak a számlap hiányzik róla. A művelet végéig száraz zárt helyen tároltam, hisz semmi dolgom nem volt vele.
A gátszerkezet alkatrészeit nem tettem bele a mosó kosarába, hanem külön, sebészeti benzin segítségével egy puha ecset segítségével alaposan megtisztítom.
A kronométer pontosság megtartása érdekében nagy figyelmet kell fordítani a tisztaságra. Ilyen óra esetén, amikor a másodpercekért folyik a harc, mindennek makulátlanul tisztának kell lennie. Ezt az eljárást minden nagy pontosságú óra gátszerkezeténél alkalmazom, meglepően jó hatékonysággal.
A kitisztított elemeket száradás után visszahelyezem, ügyelve a pontos illesztésre. Nem szabad erőltetni semmit, finom igazítás hatására szinte a helyére esik. ezek után a két leszorítócsavar segítségével rögzítem a helyén.
Kedves gesztus a gyártótól, hogy eltérő színűre eloxálták a horgonyhíd leszorítócsavarjait. Valószínűleg a gépi szerelésben lehet jelentősége, de dekorációs elemnek se rossz.
Tipikus gyári szerelésre is alkalmas ETA csavar. Kialakítása igényes, jól meghúzható, feje polírozott. talán két féle méret létezik egy órán belül, így nem kell őket szerelés előtt szétválogatni.
A számlap felhelyezése után a mutatók visszahelyezése van soron. A lágy színvilágot megtestesítő számlap rendkívül sérülékeny, így a mutatók felhelyezésekor kimondottan erre való szerszámot használok.
A három gumírozott végű eszköz mérete eltérő, enyhe nyomás hatására felszerelhető vele a mutató. Mivel vége keménygumi, nem okozhat kárt a fényezett felületeken.
A felhúzószerkezet segítségével a naptárgyürüt váltásra állítom, óvatosan megvárom, hogy átugorjon egy nappal. Ezzel a módszerrel megtaláltam az éjfélpontot. ha ebben a helyzetben felhelyezem a mutatókat, mindig ugyan akkor fog váltani. A megfelelő méretű szerszám kiválasztása után laza nyomással felhelyezem a mutatót. Vigyázok rá, hogy ne nyomjam túl és arra is, hogy párhuzamos maradjon a számlap síkjával.
Az óra tokja 316L lajstromszámú acél, igazán precíz kivitel, igényes kidolgozású részletekkel. Formavilága az 1940-es éveket idézi.
Az óra egy vastag, masszív féldomború zafírüveget kapott, amely tükrözésmentesített réteggel van kezelve, így a számlap leolvashatósága kiváló.
A szerkezet precízen illeszkedik a helyén, rögzítéséről két bevágás gondoskodik. A tokrögzítő csavarok ide csatlakoznak két nyelv segítségével.
A precíz kialakítású armadillo fémszíj megér egy kitérőt, hisz több mint száz szegmensből összeállított darabként az Omega márka jellemző formavilágát testesíti meg. Prémiummodellekhez külön is rendelhető szíj listaára sem elhanyagolható, hisz majd 300 euró.
A szíj csatlakozási pontja számozott, remekül, hézagmentesen illeszkedik a tokhoz. Nem lötyög, két masszív rugós stift rögzíti a helyén.
A fémszíj neve az Örvös Tatu nevű állatról kapta, megy sünszerűen összegubózva megvédi magát a külső behatásoktól. Az Armadillo elnevezés ezen állat pikkelyeit nevesíti meg, bámulatos kialakítása rendkívül impozáns.
A szíj jól hajlik, szinte organikus anyagként körülöleli a csuklót. Nem epilálja a szőrt és megjelenése is tekintést parancsol.
A szíj kioldása után egy csúsztattató betét segítségével meghosszabbítható a szíj, így levételkor nem sérti fel a csuklót. Kedves és praktikus gesztus s gyártótól.
A szíj becsukása után nem látható az összeillesztési pont, ennek helyét az Omega logó fedi fel. Enyhe nyomás hatására ki és becsukható a szíj.
Bár ez a szíj acélból sem olcsó mulatság, de rendelhető nemesfémből is. Arany és platina alkalmazása mellet elképzelhető, hogy egy ilyen 38 grammos szíj mekkora értéket képviselhet.
Az óra tokján nincs sérülés, láthatóan vigyáztak rá, csak a napi használatból eredő karcok láthatóak rajta. A polírozást kétféle paszta és háromféle korong segítségével végzem el. A polirgép folyamatos elszívás mellet végzi munkáját, így tisztán marad a munkaterület.
Az óra üvege tükrözésmentesített zafír, amely hagyományosan teflon tömítőgyűrű segítségével illeszkedik a helyére. Ez a tömítés nem bírja a hőt és a zafírüveg is kényes jószág, így néha meg megállok a művelettel, hogy legyen ideje a toknak lehűlnie. A végső fényt kimondottan acélhoz készült polirpaszta segítségével érem el.
A hátlapot fényesre políroztam, befogókészülékként egy használaton kívüli karmos befogóeszközt használok. Alkalmazásával jól vezethető a munkadarab és nem égeti meg a kezemet se.
A szerkezet masszív tokkarikája. Pontosan illeszkedő darab stabilan középen tartja a szerkezetet. Anyaga galvanizált fém.
A felhúzótengelyt zsírzópárnába tunkolom, mely jó minőségű kenőolajjal van átitatva. Segítségével egyenletesen átkenhető vele minden mozgó alkatrész.
Az Incabloc csapágy szétszedéséhez ipari mikroszkópot használok. A művelethez általában elég egy órásnagyító is, de egy ipari mikroszkóp nagy segítséget nyújt a művelet elvégzésében. Harmincszoros nagyítása mellett a precíz megvilágítás teljesen plasztikus látványt teremt számomra, a művelet így nagy pontossággal elvégezhető. Egyből el tudom végezni a gátszerkezet kapcsolódásának vizsgálatát is. Mivel a gátkerék olajzása is nagy precizitást igényel, jó szolgálatot tesz egy ilyen optikai műszer.
Az Incabloc csapágy szétbontása a leszorítórugó kiakasztásával kezdődik, amely motorháztető szerűen felhajtható. Maga a komplett csapágy egy hajszálrugócsipesz segítségével kiemelhető a helyéről.
A billegő zárt csapágyát újra olajzás céljából szétszedem. A fedőkövet le kell választani a tetejéről, ehhez egy rég bevált módszer választok. Egy ragacsos felületű Rodikó gyurma felületéhez érintve a laza illesztésű fedőkő leválik a helyéről és bennmarad a gyurma felületébe. Ezek után már mindkét felületen el tudom végezni a kenés műveletét.
A művelethez csúcstechnikájú Moebius kenőolajat használok, ami a gyári követelményeknek is megfelel. Használatával hosszú időn keresztül megtartja optimális kenőképességét.
A felhúzókorona gumitömítését visszaszerelés előtt szilikonzsírral kenem át. Bár nem kimondottan búváróra, de a tömítettség megteremtése létfontosságú.
A tokcső külső felületére is teszek némi szilikonzsírt, illetve a korona belső tömítését is feltöltöm ugyan ezzel az anyaggal. A dupla tömítés így már nagy biztonsággal áll ellen a víznek.
Az automatika elemeit tisztítás után szintetikus olajjal kenem át. Ehhez le kell bontani néhány elemet, hogy optimálisan hozzáférjek a csapágyakhoz.
Az automatika rotorja három csavar segítségével, alulról csatlakozik a csapágylemezhez. Ezek kihajtása után eltávolítható.
A nagyméretű golyóscsapágy kenést igényel, így megfordítva elvégezhető a művelet. Olajzó segítségével bejuttatom a kenőanyagot a golyók felületére, ami az első használat után egyenletesen elkenődik.
Az automatika összes csapágya kőben fut, kenése létfontosságú. Az alsó csapágyakat még beszerelés előtt kenem át, mert beépítés után már nem férek hozzá.
Általában egy nagyjavítás idején kerül sor a zárt helyek átkenésére, így elszalasztása után már csak a következő szerviz idején kerülhet rá sor. Ezért minden kenési pontot el kell látni kenőolajjal.
A váltóhíd csapágya csőszerűen illeszkedik a helyére, ráadásul alatta helyezkedik el az alsó szabadonfutó kerék csapágyhelye. Alatta mindig ragacsos maradványokat találok, így korrekt szétszedése és kenése létfontosságú.
A váltóhíd eltávolítása után már hozzáférek az alatta lévő kőcsapágyhoz, amely kenése létfontosságú. Átkenése után visszaszerelhető a helyére és ezzel az automatika kenése elkészült.
Az automatika rotorja magán hordozza a cég emblémáját és a kaliberszámot. Az Omega cal:1120-as szerkezetből átemelt alkatrész nagyon dekoratív. Mivel az automatika elkészült, így a rotor is mehet vissza a helyére.
Az automatika kenése elkészült, a rotor is visszakerült a helyére. Beépítésével várok még, hisz az óra szabályozása még hátra van.
A másodpercstop karja egy alkatrészből álló szerkezeti egység, mely a felhúzótengely kihúzásakor reteszeli a billegő mozgását. Az óra szabályozásánál szükségem lesz rá, így automatika nélkül a helyére rakom.
A kitisztított és végre szerelt óra computer diagnosztikai szabályozáson esik át. Az órát teljesen felhúzom és így automatika nélkül kapcsolom a műszerre. Erre azért van szükség, mert az automatika lefedi a teljes felületet, nem férnék hozzá a súlyzócsavarokhoz szabályozásakor.
Javítás, szerkezettisztítás és olajzás után a karóra teljes körű computer diagnosztikai vizsgálata látható. A Horometer készülék szoftvere a laptopra telepítve lehetővé teszi, hogy modern technológiával tesztelhessünk és ezek alapján hajszálpontosra szabályozhassunk javított óraszerkezeteket. Az óraforgató lassan és egyenletesen forogva szimulálja a kar mozgását. A szoftver érzékelve a változó pozíciót, midig a képernyőn látható ikonhoz igazítja a mérést, így egy kör megtétele után négy mérési eredményt kapunk, mindegyiket az adott pozícióban. A mérési eredmények kielemezhetőek, nyomtattatóak, sőt e-mailben küldhetőek, de megoszthatóak közösségi portálokon is , pld: az óra tulajdonosával.
A pontosság változtatásához kizárólag a billegőkoszorúba lévő súlyzócsavarok állnak rendelkezésre. Ezek ki vagy behajtásával minimálisan,150 másodperc erejéig változtattató a lengésszám. Az aranyötvözetből készült súlyzócsavarok feje négyszögformájú, létezik hozzá célszerszám, amely a Rolex Microstella kulcshoz hasonló eszköz segítségével szabadon állítható.
Maga a szerszám elég speciális, beszerzése is nehézkes, de természetesen mint minden ez is megoldható. A kulcs magán hordoz egy szögmérőt is, mely segítségével nyomon kövezhető az elmozdítás foka. Természetesen mindkét oldalt egyformán érdemes állítani, hisz így nem okozhatunk pozícionális hibát.
A szabályzószerszám vége négyszögben végződik, így rá lehet illeszteni a szabályzócsavar végére.
Még az Omega gyári szervizkönyvéből is kiolvasható a szerszám használata. Aki javított már Rolex szerkezetet és szabályoznia kellet a lengésszögön, könnyedén elsajátíthatja a műveletet.
A szabályozás sikerült, a szerkezet járása 2 másodperc késésbe hajlott, de ez a gyakorlatban szinte nulla, a szerkezetnek nincs járáseltérése. A műszer gond nélkül felismerte a speciális 25 200 A/H féllengésszámot, így nem okozott gondot használata. Ezt úgy tudtam elérni, hogy digitális műszer segítségével valós időben követhettem a szerkezet járását. A művelet 10 percet vett igénybe.
A betét kezeletlen lágyvas, megy peremesen kapcsolódik a helyére. Semmi sem tartja, könnyedén levehető a helyéről.
A lágyvas fedél felhelyezése után jó minőségű szilikonzsír segítségével átkenem a gumitömítést. Ez segít a vízmentesség megtartásában.
A három rögzítőcsavart még a hátlap visszacsukása előtt után húzom, hogy ne mozogjon a szerkezet .
A hátlap nem tartalmaz szimmetrikus fogódzási pontot, így egy tapadókorongos záróbetét segítségével hajtom végre a műveletet. A több méretben kapható betét tapadó gumifelülete minden sima felületen megtapad. Állványos toknyitóval alkalmazva szinte minden ilyen típusú hátlapot kinyit és bezár. Némi benzines lemosással zsírtalanítom a hátlapot, így jobb hatásfokot tudok vele elérni.
Karmos nyitókészülékeket már nem használják a szakszervizek, mert kiugrás esetén súlyos kárt okozhat a felületben. Kár érte, mert maga a nyitókészülék új állapotában százezres tételt képvisel, ahhoz drága, hogy lecseréljük. Elmés tervezők kitalálták, hogy a régi adaptert hogy alakíthatjuk át a mai modern nyitóbetét befogadására. Tulajdonképpen nem is kell átalakítani, hanem elég a tüskéket kivenni és a pofát betekerve a lapolásánál befogni.
Ezzel a módszerrel nagy erővel lezárható a hátlap, ráadásul kinyitni sem egyszerű, így elkerülhető, hogy illetéktelenek kárt tegyenek a méregdrága szerkezetben.
Az óra teljes karbantartása ezzel elkészült, mindennapi használatra alkalmas.
Szerkezettisztítás és polírozás után az óra megújult külsővel várja a mindennapi kihívásokat.
Örömömre szolgált, hogy a felújítás részleteit megoszthattam mindenkivel. Örömömre szolgált, hogy az Omega Co-Axila Power Reserve prémiumkategóriás modelljének történetét és teljes felújítást megosztattam mindenkivel.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu
