Menetfúró készítése az órásműhelyben

Szinte minden órásműhely alapvető felszereléséhez tartozik a menetvágásra alkalmas menesztőkeret. Ezeken egyben megtalálható az összes alkalmazott menetméret, így roppant praktikus eszköz.

A képen látható célszerszám majd hatvan éves, és egy örökség kapcsán került tulajdonomba. Bár matuzsálemkorú az eszköz, mégis életvitelszerűen használom a mindennapokban.

Ezekkel az eszközökkel jól lehet dolgozni, ráadásul több menettípus is elkészíthető vele. Van közöttük jobbos, balos bekezdésű menetvágó, illetve metrikus illetve withworth típusú eszköz is.

Ezáltal elmondható, hogy menetvágás esetén van mihez nyúlni, de mi van abban az esetben, ha nem vágni, hanem fúrni kell a menetet. Sajnos ezekhez a szerszámokhoz sosem tartozott menetfúró, vagy ha mégis, azok már rég beletörtek egy korabeli furatba.

Ebben az esetben nincs más hátra, el kell készíteni a szükséges menetfúrót, amely alapanyagául számos hétköznapi eszköz áll rendelkezésünkre. Egyik ilyen lehet az általános varrótű, amely megfelelően kemény, számos méretben elérhető ráadásul filléres kiadásként könyvelhető el.

Mivel rendelkezem menetvágó kerettel, kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy az alapanyagként kiválasztott varrótűre egyszerűen rávágjam a kívánt méretű menetet. Némi előkészítést igényel a művelet, amely az anyag kilágyításával indul, hisz ezen állapotában a varrótű igen kemény.

Gázégő segítségével kilágyítom a varrótű végét, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy felhevítés után hagyom lassan kihűlni. Hőkezelés hatására a varrótű kötöződrót lágyságúvá válva megfelelően puha anyaggá válik, amelyre már biztonsággal rávágható a kívánt méretű menet.

A kilágyított varrótű már alkalmas a műveletre, mérete is megfelelő, amely egyszerű szorzással kiszámítható. Ezek általában táblázatból kiolvashatóak, de némi gyakorlattal könnyedén elsajátítható a folyamat.

A kilágyított varrótűre már biztonsággal rávágható a kívánt méretű menet. Maga a művelet pedig órás esztergagépem főorsójában könnyedén elvégezhető.

A menet minősége és a szerszám éltartóssága nagyban függ a menetvágás közbeni korrekt kenéstől, amely megnöveli a menetvágókeret élettartamát is. Maga az antik szerszám több mint hatvan éves, előző tulajdonosai vigyáztak rá, így nem én szeretném tönkretenni.

Kenés gyanánt sokféle szintetikus aeroszol áll rendelkezésemre, ennek ellenére szerintem a legoptimálisabb kenést közönséges marhafaggyú segítségével lehet elérni.

A menet vágását kézzel végzem el, hagyományos technikát követve. Két fordulat megtétele után egy lépést visszafele teszek meg, így leválnak a vágás közben keletkezett forgácsok. Kenését több alkalommal is megismétlem, mert ebben az esetben nem lesz töredezett a menet.

Az elkészült menet nagyjából 15 milliméter hosszú, amely bőven elég egy általános művelet elvégzéséhez. Sajnos ebben az állapotban még nem használható, hisz nincs vágóéle a készített menetfúrónak. A forgácsoláshoz szükséges vágófelületet finom köszörűkorong segítségével készítem el.

Egyetemes csiszológépem tartozéka egy „Tyrolit” márkájú köszörűkorong, amely segítségével egyetlen fogásból kialakítható a vágóél. 2800-as fordulatszámon a menetfúró mindkét oldalára köszörülök egy sík felületet, amely majd munka közben vágóélként funkcionál.

Mindkét felületre elkészítettem a vágóélként funkcionáló lapolást, amely szimmetrikus, első látásra is pengeéles érzetet kelt. Ezzel már jól lehet dolgozni, viszont előtte meg kell edzeni, hisz az első lépések egyike volt a varrótű kilágyítása.

Gázégő segítségével felhevítem a menetfúrót, majd hirtelen mozdulattal lehűtöm. Maga a gázláng 2500 fokot is képes előállítani, így vigyázni kell, nehogy kiégjen a munkadarab.

Felhevítés után hirtelen lehűtöm a munkadarabot, amely ebben az esetben olaj. Az olajban edzett menetfúró rendkívül kemény anyaggá válva, szinte „martenzites” szerkezetűvé alakult, amellyel már jól lehet dolgozni.

A menetfúró tulajdonképpen elkészült, két vágóéllel is rendelkezik, ráadásul keménysége a „Mohs” skála hetes értékével azonosítható. Ebben a formájában már nem ismerhető fel, hogy eredeti funkciójaként varrótűként kezdte életét.

Most már nem csak menetmetsző, hanem menetfúró is rendelkezésemre áll. amely szinte bármilyen méretben előállítható, ráadásul alapanyag költsége elenyésző. Magát a varrótűt száz forint alatti áron vettem, így elmondható, hogy rendkívül gazdaságos volt a projekt.

Az acélos kinézetű menetfúró szinte gyorsacél keménységet képvisel, ehhez mérten egyetlen sarokpontja a törés. Alkalmazása megfelelő körülmények között könnyedén elsajátítható, a művelet kenéséhez ugyan olyan marhafaggyú használható, amit készítésekor is alkalmaztam.

Szerencsére órás berkekben bronz illetve réz anyagon kívül másra nem kell használni, hisz ilyen fémekből készülnek a csapágyhidak és alap lemezek. Bár a publikáció nem fedi fel a menetfúró készítésének valós idejét, de nagyjából egy órát emésztett fel a munkaidőmből.

Meglehetősen nagy figyelmet kell fordítani a menetvágás előtti előfúrásra, amellyel elkerülhetjük a szerszám törését. Szerencsére rendelkezem egy professzionális Bergeon 2776-os menetkészítő célszerszámmal, amit elláttak egy segédtáblázattal.

Segítségével támpontot kaphatok az előfúrás méretére, ráadásul századmilliméter pontossággal.

Ezek a méretszámok, ahogy a képen látható MI 4632-62-es táblázatból kiderül, metrikus menet készítésére vonatkoznak, de itt is érdemes figyelembe venni a furat optimális méretét, hisz egyetlen mozdulattal eltörhető a menetfúró. A táblázat kizárólag metrikus menet metszésére és fúrására adnak méretszámokat, egy milliméter felett.

Nem számít egyedi esetnek, hogy egy órás saját maga készíti el a célszerszámot munkájához, hisz csak az elmúlt pár év vívmánya a manapság is regnáló fejlett szerszám kereskedelem. A képen is látható fúrókészlet 1940-ben készült, de már tíz év elteltével az összes szívfúró eltörött benne. Innentől kezdve órásmester tulajdonosa saját maga készítette el a munkájához szükséges fúrókat, tized milliméteres léptékekben. Ehhez a fúrókészlethez jól illeszkedik az általam elkészített és bemutatott menetfúró.

Amennyiben egy elveszett, speciális csavart szeretnék pótolni, ebben az esetben sincs gond, elkészítése hasonlít a most bemutatott művelethez. Maga a folyamat a linkre kattintva megtekinthető.

Egy csapágyhíd rögzítőcsavarjának készítése

Köszönöm szépen mindenkinek, hogy velem tartott a szerszámkészítéssel foglalkozó, alkalmi időutazásban.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu