Egy Citizen áthajlózár csapjának pótlása
Sajnos a Citizen Promaster Altichron Compass Altimeter Eco-Drive-nak nem sikerült a landolás. Siklórepülés közben tulajdonosát elvakította a lemenő nap sugara, ilyenkor szokás bokrok közt földet érni.
Ebben az esetben első az egészség, de miután megúszta az ember rájön, hogy kedvenc órájának odaveszett a méregdrága gumiszíja. Pótlása nem okoz gondot, csak pénz kérdése, de ekkor jön a hideg zuhany. Nem csukódik a gombnyomásra záródó áthajlózár. Nézzük meg együtt, mi baja lehet.
Rozsdamentes acélból készült jelzett csatzárvég sokáig bírta a strapát. Végső csapást ez a sikertelen landolás jelentette számára, amely után feladata a harcot. Hiába illesztgeti az ember, elmarad az összetéveszthetetlen kattanás amely jelzi, hogy a zár becsukódott.
Siklórepülés sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, de a gravitáció sajnos régi formáját hozza, mit sem változott. Ezáltal elmondható, hogy az extrém sportok ezen formája, beleértve a landolási baleseteket is nem barátja a szép óráknak. De erre vannak az órások.
Másikat venni drága, kidobni vétek kategóriát megtestesítő zárvég jelzett elemként az óra része, CITIZEN felirata hovatartozását hirdeti. Nem nagy a baj, némi kreativitással és gépmunkával könnyedén orvosolható a probléma. Akkor lássunk neki.
A zárvéget kinyitva azonnal látható, hogy hiányzik a lemez középcsapja, amely a pillangózárat rögzíti. A csap legyártásával és beillesztésével újra működőképessé tehető a csatzár, ez képezi feladatom részét. Első lépésben keresni kell hozzá megfelelő alapanyagot, amely kiadja a szükséges méreteket.
Egy Citizen áthajlózár csapjának pótlása főleg a gépmunkán alapszik ezért alapanyag készletemet fadobozban tárolom. Itt mindenféle nyersanyag megtalálható, amely egy alkatrész készítéshez szükséges. A legvastagabb sárgaréz rúdanyag 6 milliméter átmérőjű, ez kiadja az óraiparban használatos legnagyobb perselyek méretét is.
Található benne Jaguár „XType” acélfelni küllője is, amely a legjobb Birminghami acélként van nyilvántartva. Sok más alapanyag segítségével könnyedén előállítható szinte bármi, billegő és felhúzó tengely, vagy akár egy sárgaréz persely is. Ebben az esetben a pillangózár középcsapja fog belőle elkészülni.
A kiválasztott, minősített alapanyagot úgy szeletelem, mint a szalámit. Mindig csak a szükséges mennyiséget vágom le belőle, amely a befogási mérettel együtt kiadja az alkatrész komplett hosszát. Levágás után indulhat a gépmunka, ehhez előveszem a nagyobb méretű Lorch.Shmidt & Co esztergagépet.
Kisméretű Boley & Leinen órás-esztergagépemet sokat használom, főleg kisméretű alkatrészek készítéséhez, ehhez szereztem be a sztereó mikroszkópot is. Nagyobb, durvább alkatrészek készítésénél előveszem egy mérettel nagyobb Lorch.Shmidt & Co esztergagépemet, amely bírja a strapát, nem kell rá vigyázni, mint a hímes tojásra.
Nagyméretű Lorch.Shmidt & Co esztergagép a forgácsolás igáslova, szinte bármilyen műveletre alkalmas. „Lorch-zöld” színvilága összetéveszthetetlenné teszi az óravilág berkein belül. A műveletet 800-as fordulatszámon, kézi késtartó segítségével, szabad kézzel fogom elvégezni. Boley & Leinen kisméretű esztergámat szigorúan 2 milliméteres mérettartományig használom. Ez felett inkább a nagyobb méretű esztergagépemet használom, amely bírja a durva műveleteket is.
A kisméretű esztergámat varrógép motor hajtja, körszíjjal felvértezve. A nagyobb méretű gép jóval erősebb, itt már egy személygépkocsi ékszíj viszi át a nyomatékot, ezek miatt nem is fullad le egykönnyen.
Vigyázni is kell vele, mert a kis gépnél megszoktam, hogy behajolok alkatrészkészítés közben, amely néha kedvesen elkapja a hajamat. Ilyenkor halk zizegéssel jelzi, hogy lefulladt a motor, amely a nagy gép esetén már nem működik. Ha ez elkapja a hajamat, leszakítja a fejbőrrel együtt, így sapka viselete mindenképpen ajánlott.
A motor ékszíjfokozatát olyan tirisztoros lábpedállal lehet szabályozni, amely úgy működik, mint egy gázpedál. Ahogy nyomom úgy gyorsul, nulláról indulva. Halk zümmögés jelzi az indulást, a végsebesség pedig attól függ, melyik fokozati tárcsára van állítva az ékszíj. Olyan mint egy szekvenciális automata váltó, csak elektromos hajtással.
Praktikumnak is megvan az ára, alacsony fordulatszámon üzemeltetve melegszik a motor. Ennek kiküszöbölését szolgálja a nagy méretű hűtőventilátor.
A kézi késtartó felhelyezése és beállítása után első feladatom a kézi kés megélezése, amely alapja a pontos munkának. Tompa, életlen késsel nem lehet dolgozni, így beszereztem hozzá egy olyan kiegészítőt, amely pár perc alatt borotvaélessé varázsol egy üvegkeménységű esztergakést.
Az Elbor-Nitrit bevonatú korong csapja befogható az esztergagép tokmányába, amely stabil felfüggesztést biztosít a korong számára.
Az alumínium fazékkorongra 10 milliméteres vastagságban rá van vulkanizálva a gyémánt csiszolóbetét. Használata folyamatos hűtést igényel, szakszerű alkalmazása esetén az élezőtárcsa életfogytig kitart.
Szembe fordítva látható rajta az a kuplungtárcsa szerű bevonat, amely segítségével megélezhető még a vídia-keménységű esztergakés is.
Felhelyezés után kezdődhet a művelet, amely csak fél percet vesz igénybe. Feltámasztást maga a kézi késtartó biztosítja, itt be tudom állítani a pontos vágószöget.
A kézi késtartót úgy állítom be, hogy csak egy nagyon kicsi rés maradjon a korong és a késtartó között.
Kezdődhet az esztergakés élezése. A korong fordulatszáma 800 fordulat/perc, ezen sebesség ideális a műveletre. Pár pillanat alatt munka készre varázsolható a kés vágóéle.
A kés előkészítése után indulhat a középcsap készítése. A gyémántkorong bármikor újra beüzemelhető, így szinte sosem kell tompa késekkel vesződnöm.
Tartozékok nélkül a gép csak szobadísz, igazán csak akkor lehet kihasználni, ha rendelkezésre áll a teljes befogókészlet. Az eredeti Lorch.Shmidt & Co fadoboz rejti a gép tartozékait.
Lehúzva a fadoboz tetejét előbukkannak a tartozékok, amely teljesé teszi a gép funkcióját. Ezt a gépet inkább nagyobb alkatrészek előállításánál használom, egészen az acél tok készítéséig.
Alkatrészkészítés első művelete a megfelelő patron kiválasztása. A géphez tartozó készletből kiválasztom azt a méretet, amely szorosan illeszkedik a nyersanyag átmérőjéhez.
Meg is találtam a megfelelőt, a 35-ös patronba kinyitott állapotban is szorosan beleillik az alapanyag.
Egy Citizen áthajlózár csapjának pótlása most indul be igazán, hisz megvan az alapanyag. Sajnos mintadarab nem áll rendelkezésemre, ezért pusztán szemrevételezés alapján készítem el az új középcsapot. A pillangózár nyitási méretéből kikövetkeztethető az átmérő, a záródási magasságból pedig az alkatrész hossza.
Első lépésben kialakítom azt a vállat amely a kész csap elkészültekor feltámaszkodik a szegecselőpadka furatában. Enélkül nem lehetne stabilan rögzíteni az általam készített csapot zömítéssel.
Második lépésben kialakítom a csap végén található rádiuszt. Ez a lekerekítés segít majd abban, hogy a pillangózár magától, halk kattanással bezáródjon.
Az esztergakések hatalmas előnye abban rejlik, hogy szabadon formázhatóak, igény szerint. A nyers csapon ki kell alakítani egy hornyot, amely zárva tartja a pillangó csatot. Ehhez leköszörülöm egy gyorsacél beszúrókés végét, amely segítségével elkészíthető a horony.
Esztergakések formázásához szükséges egy köszörűgép olyan koronggal felszerelve amely kimondottan gyorsacélhoz készült. Tyrolit márkájú elektrokorund köszörűkő úgy vágja a kemény anyagot mint kés a vajat. Néhány perc alatt elvégezhető vele a művelet, de használatához védőszemüveg szükséges.
A profilra köszörült kés segítségével közepes fordulatszámon elkészítem a hornyot, ahova becsukódik a pillangócsat.
A horony elkészülte után. Erre záródik rá a pillangózár és megakadályozza annak kinyílását. Méretét tolómérővel állapítottam meg, de ebben az állapotában már ki is próbálható anélkül, hogy kivenném a gép tokmányából.
Tulajdonképpen elkészült a csap, már csak a másik oldalt kell kialakítani, amely a csatt zár furatába illeszkedik.
Az elkészített középcsap ellenkező oldali átmérőjét találomra alakítom ki, majd leválasztás után munkálom méretre. Leszúrást ugyan azzal a késsel végzem el, amivel a horony bevágását készítettem el.
Leválasztás után megfordítom a csapot és méretre alakítom a másik végét. Folyamatos bepróbálás közepette addig csökkentem az átmérőt, amíg az szorosan betolható a furatba.
Elkészülte után már kizárólag a leszúrás utáni csonk lemunkálása maradt hátra. Szerintem tökéletesen betölti funkcióját, tulajdonképpen gyári darabnak tekinthető.
Készre munkált csap, beszegecselés előtt. Ellentétes oldali csapját zömíteni kell a helyére, amely legjobb módszere a szegecselés.
Az elkészült csap szorosan illeszkedik helyére, ennek ellenére másik felét el kell szegecselni. Ehhez órás szegecselőkészletemet használom.
Alátámasztás után egyetlen határozott ütéssel elszegecselem a csap végét, amely bonthatatlan kötéssel rögzül a lemezben. Ezzel a módszerrel nem kell félni attól, hogy megint kiesik a helyéről.
Az elkészült és beültetett csap már a helyén, beszegecselés után. Az esztergagép tokmányában már kipróbáltam a középcsapot, de élesben csak most tudom tesztelni. Szerencsére halk kattanással jelzi számomra, hogy a pillangózár határozottan csukódik és csak gombnyomásra nyílik ki. Ez jó hír, mert azt jelenti, hogy működik.
Az újdonsült csap átmérője és hossza ideális, anyaga pedig rozsdamentes acél, hisz egy motorkerékpár küllőből készítettem el. Másik végét szegecseléssel rögzítettem a helyén, így örök darabnak tűnik.
Immáron a csap visszakerült helyére. Publiktatív megosztása nem fedi fel a készítés valódi időtartamát, de anyagválasztástól a szegecselésig belefért 45 percbe.
Karcmentesítés és polírozás után a gyári csatzárvég újszerű fényében ragyog, minden eleme működik.
Középcsap elkészítésével a csatzárvég megmenekült az enyészettől, kár lett volna kidobni. Már csak arra kell vigyázni, landoláskor nehogy megint a bokor legyen a célállomás.
Egy Citizen áthajlózár csapjának pótlása nem mindennapi művelet így örömömre szolgált, hogy az alkatrész készítését publiktatív szempontból bemutathattam mindenkinek.
Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu
