Sárga János Kolozsvár zsebóra bemutatása

Sajnos a kezemben tartott “Sárga János Kolozsvár” márkanevű zsebóra erősen hiányos, szinte alkatrésznek való állapotban került műhelyembe, de még így romjaiban is csodálatos látványt nyújt. Akkor lássuk, mivel kápráztatták el a korabeli erdélyi csendőrkerület tagjait az 1900-as években.

Az Erdélyi Magyar Királyi Csendőrség zsebórája
Az Erdélyi Magyar Királyi Csendőrség zsebórája

Az Erdélyi Magyar Királyi Csendőrség idillikus életét bemutató animáció a korabeli zsebórák egyik kevésbé ismert témájaként bukkant fel egy kolozsvári csendőr hagyatékából. Niello-technika az ezüst tárgyak díszítésének egyik ősrégi módszere. Az óratok felületébe belevésték a kívánt mintát, majd ezüst, ólom, vörösréz, kén és bórax összeolvasztott és porrá tört keverékéből készült pépet szalmiákkal a vésett mélyedésekbe dörzsölték, kemencébe beégették, majd polírozták.

Egy erdélyi csendőrkerület mindennapjai
Egy erdélyi csendőrkerület mindennapjai

Fordítsuk meg a zsebórát és nézzük meg a másik oldalát is. Az eredetileg oroszországi Tula városából származó niello technika rendkívül időigényes folyamat volt, amely szinte kézimunka jelleggel készült. A tipikusan orosz szamovárok díszítésére szakosodott manufaktúrák által kifejlesztett stílus rendkívül látványos eredményt hozott, szinte elkápráztatta az európai vásárlókat.

A technológia nagyipari kivitelezését először az 1868-ban alapított nívós svájci Huguenin & Freres manufaktúra fejlesztette ki és látta el egész Európát jó minőségű tulaezüst jellegű tokokkal. Brauswetter János szegedi órásmester mellet Sárga János Kolozsvári ékszerműhelye is a neves cégtől rendelte niello zsebóratok-remekműveit, amelyek mai napig megbecsült darabjai a gyűjtőknek.

Sárga János Kolozsvár embléma a fedél belsejében
Sárga János Kolozsvár embléma a fedél belsejében

Ezüst alapon a sötét szürke, zománcszerű anyagból álló mintázat igen élénken érvényesült és jól tapadt az alap fémhez. Külön érdekessége, hogy a regionális témát feldolgozó niello zsebóratokot nem Sárga János kolozsvári műhelye készítette, hanem a neves Helvét székhelyű Huguenen & Freres manufaktúra, egyedi megrendelésre, 4757 darabos limitált tételszámban, ahogy az a fémjelen is látható (Niel H&F).

Emelőkaros mutatóállító szerkezet a fedél alatt
Emelőkaros mutatóállító szerkezet a fedél alatt

Mivel az óra a váltókaros felhúzó szerkezet kifejlesztése előtt készült, ezért itt még emelőkaros mutatóigazítást alkalmaztak. Az óratokon kivezetett emelőkar kifordításával lehetett a mutatókat állítani, amelyet betolás után egy rugó rögzített alaphelyzetbe. Ez szinte belesimult az üvegráma síkjába, amelyet azért vettem le, hogy meg lehessen tekinteni.

A felhúzótengely enyhe benyomására kinyílik az óratok fedele, viszont kifelé rögzítve van, nem lehet kihúzni, csak az óra felhúzására alkalmas. A mai értelembe vett váltókaros mutatóigazítás, amely a tengely kihúzásával állítható, csak az 1900-évek után terjedt el széles körben. Ebben az időben maga a márkanév sem jelent meg minden esetben a számlapon, ennek kereskedelmi jelentősége csak az ismert márkák esetén volt kötelező. Sárga János kolozsvári órásmester sem tartotta fontosnak saját márkanevét feltüntetni a számlapon, hisz munkái közismertek voltak a vásárlók körében.

Örömömre szolgált, hogy ezt a ritka Erdélyi Magyar Királyi csendőrség életét bemutató idillikus zsebórát bemutathattam mindenkinek.

Maradok tisztelettel: Kőnig Levente www.watchmaker.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 5 =