Univerzális fotóplatform készítése órásműhelybe

Napi munkáim mellett elkezdtem kitanulni a műszaki fotózás fortélyait, ez az első fényképeim egyike. Lelkesedésem egyik pillére azon alapult hogy manapság a „közelfényképezés elviselhetetlenen könnyedségével” népszerűsítik a modern fényképezőgépeket és optikákat.

Sajnos hamar korlátokba ütköztem, mert ezek kihasználhatósága nagyban függ a hozzá tartozó konzolszerkezettől, hisz korrekt alátámasztás nélkül nehéz éles műszaki fotót készíteni jó minőségben. Nekem egy olyan komplex állványrendszerre van szükségem, amely egyben munkaasztal, makrosín, videóállvány és vezeték nélküli platform egyszerre, hogy fotózás közben szabadon tudjak vele dolgozni.

Amikor az ember ezekkel az igényekkel elmegy bármelyik fototechnikai szakboltba, széttárják a kezüket és biztosítanak arról, hogy amit keresek, nem létezik.

Számtalan olyan eszköz áll már rendelkezésre közelfotózáshoz, amely nem a klasszikus értelembe vett fényképezőgép fogalmát meríti ki. Jó minőségű makrót már egy mobiltelefonnal is lehet készíteni, de magam publikáló órásként nem ezt a kategóriát részesítem előnyben.

Szeretnék olyan fényképeket közreadni, amelyek részletgazdagsága megjeleníti a lényeget, mint például a képen látható szerkezet elszennyezettsége, a rajta éktelenkedő szövetszálakkal együtt. Ezért nagy fába vágtam a fejszémet, és a digitális tükörreflexes gépek mellett tettem le a voksomat. Közel fotót ilyen géppel, kézből szinte lehetetlenség elkészíteni, a hozzá tartozó komplex állványzat nélkül.

Ezért megterveztem, és kiviteleztem egy olyan segédrendszert, amely alkalmazásával akár javítás közben is készíthető hasonló fotó. Akkor lássuk neki.

Az 1960-as évek közepén a mostanihoz hasonlóan virágzott a fotózás és amatőr fényképezés hazánkban. Az akkori tükörreflexes (SRL) fényképezőgépek beszerzése nem okozott gondot, számos, mai szemszögből is kiváló minőségű fotóeszköz közül lehetett választani.

Zenith, Werra, Praktika, stb. fényképezőgépek szocialista viszonylatban is kiváló szintet képviseltek. Optika tekintetében is bőven volt választék, magam is örököltem olyan Carl Zeiss Planar 85 milliméteres objektívet keresztapámtól, amelyen a „Carl Zeiss Made in DDR” felirat dicsérte ezt a korszakot.

Ezek gyári termékek voltak, viszont már akkor is nehezen lehetett beszerezni hozzájuk speciális állványt, vagy más különleges perifériát.

Magyarán szólva a perifériák, kiegészítők és egyéb gyári tartozékok szintjén a választék már nem volt ilyen nagy. Míg komoly fényképezőgépet gond nélkül be lehetett szerezni, hozzá tartozó, esetleg speciális állványt, vagy gömbfejet szinte alig.

Mivel a hiánygazdaság nem volt érdekelt a probléma megoldásában, elindult a házi készítésű eszközök, speciális állványok és kiegészítők gyártása. Külön kategóriát képeztek a lelkes fotóamatőrök tevékenysége. Keresztapám, Szemerédy Zoltán ennek a szakágaztatnak egyik úttörője volt, sokat publikált a témáról. „Fotóbarkács” című könyve ezen témák egyik egyesített kiadványa.

Magam megpróbálom reprodukálni ezt az életérzést, amely egy komplex, közelfotózásra is alkalmas speciális állványrendszer elkészítésére összpontosul. Mivel a komplett órásasztalt is saját magam terveztem és készítettem, nem hiszem, hogy gondot okozna a művelet kivitelezése.

Nagyon közeli képet kézből kifotózni szinte lehetetlen, szükségem van egy olyan Makró-platformra, amellyel egy modern DSLR fényképezőgép is felhasználhatóvá válik a feladatra. Mivel fotóamatőr keresztapám, Szemerédy Zoltán már elhunyt, így a művelettel az ő emléke előtt is szeretnék tisztelegni, és természetesen használni is a speciális állványrendszert, akár minden nap.

Azért néhány gyári megoldást felkínált a fotópiacon résztvevő cégek némelyike, de ezek anyagi ellenértéke elfogadhatatlanan volt számomra. Ők főleg stúdiókat építenek, így árszabásuk is ezekhez igazodnak, ennek függvényében a hozzám hasonló lelkes amatőrökkel nem foglalkoznak.

A „ki van zárva, hogy én ennyit adjak érte” életérzés biztos ismerős mindenki számára, főleg amikor az ember már elköltött egy zsák pénzt álmai fényképezőgépére. Amikor egy amatőr fotós megvásárolja élete első tükörreflexes fényképezőgépét, kifejezetten makró-optikával, akár negyed millió forintért, rájön, hogy egy specifikus állványrendszer hasonló költséget emészt fel, vagy ha nem többet.

Ilyenkor tör elő a gondolat, hogy majd én megcsinálom magam. A munkalap méretre szabásával indul a művelet, ez lesz az állványzat alapja. Masszív, kemény felület alkalmas a konzol megtartására.

A fotóállvány alapja egy ipari sztereó mikroszkóp lesz, melynek konzolja felhasználható a feladatra. A változtatás nem érinti egyik készüléket sem, roncsolás nélküli műveletként oda vissza használható lesz mindkét optikai eszköz. Erre szükség is van, mert az ipari sztereó mikroszkópot szinte napi szinten használom.

A sztereó mikroszkóp konzolja egy szorítógomb segítségével tetszőleges helyen rögzíthető, amely nagy segítség a makró-állvány felhasználásánál.

Ami végképp letette a voksot választásom mellett, az ipari sztereó mikroszkóp finombeállítógombja. Nagy segítséget nyújt majdan a felvételi pozíció beállításánál. Amolyan makró-sínként lehet használni, gondosan illesztett „helikoidos” csavarral finoman állítható. A forgatógomb segítségével a konzol fokozatmentesen mozgatható 100 milliméteres szakaszon, meglepően finoman.

A rögzítőgomb kiengedése után a konzol leemelhető az állványzatról, ezek után kezdődhet az átalakítás.

A makroállvány talapzatát egy méretre esztergált csőbetét alkotja, ebbe csúszik bele majd szinte hézagmentesen a konzol rudazata. Maga a platform alapja egy lapszabászatból méretre megrendelt konyhapult-munkalap. Masszív, kemény, vízálló, vegyszerálló, ráadásul azonos színű asztalom mintázatával.

A talapzatot középre helyeztem el, masszív csavarok tartják, így nagyon stabil. A teljes munkalap egy mozdulattal eltávolítható, ez nagy előny, hisz így nem az órásasztal eredeti felületét kellett átalakítanom.

A tartókonzol egy 32 milliméter átmérőjű rudazat, amely acélból készült. Korábban egy „Catepillar” munkagép hidraulikus munkahengere volt, most fotóállványként folytatja szolgálati idejét. Mivel ekkora a sztereó mikroszkóp rudazata, erre a méretre készítettem ezt is.

Méterpontos, szinte belecsúszik a talapzatba. A biztonság kedvéért egy csavar is rögzíti, így nagyon masszív lesz. A fehér szorítógyűrű amely középen látható, egy csúsztatható ütköző, amely egy vétlen leesés esetén megvédi a fényképezőgépet.

Állványfej, vagy gömbcsukló kiválasztása nehéz feladat. A korabeli állványcsuklók nem mindig tartották szem előtt a minőségi igényeket. Fotóamatőr keresztapám is így gondolta, véleménye szerint a legnagyobb méretű „Góliát” névre hallgató állvány sem elégítette ki az igényeket, pedig 180 forintba került. Az 1960-as évek közepén ez nagy pénznek számított.

Ezért négy milliméteres alumínium lemez felhasználásával elkészítette a képen látható csuklót, amely még mindig családunk tulajdonában van. A nagyméretű koronganya tulajdonképpen egy gyógyszeres üveg teteje, amely belsejébe egy keményfa korongot esztergált.

A korong közepébe egy hernyócsavart hajtott, amely rögzítette az állványcsavart. Ebbe ragasztotta be „Epokitt” segítségével a gyógyszeres üveg recézett kupakját. A recézet nagy erő kifejtését engedi, megtartja még a teleobjektívvel szerelt SRL fényképezőgépet is.

Az állványcsukló készítését családi előzmény ihlette. Csendéletfotózáshoz előkerült egy nászajándékba kapott zsolnai váza, amely nagynéném dédelgetett kincse volt. A gyári „Góliát” állványcsuklóra szerelt fényképezőgép lebillent, eldőlve összetörte a vázát és az objektívet is. Értelmiségi művészházaspár ide, vagy oda, több hetes ajtócsapkodással végződött a csendéletfotózás.

Ennek hatására született meg a házi készítésű állványcsukló. Kiváló ötletnek tartom, de azóta eltelt majd 40 év, a gömbfejek technikai kivitelei már csúcstechnológiát képviselnek. Pusztán a pénztárca szab határt a projektnek.

Magam sajnos nem vagyok ilyen autentikus, gömbfejet házilag nem szándékozom készíteni, de nem is akarok, hisz már nagyon sok kivitel elérhető. Mivel egy ilyen DSLR gép a hozzá tartozó objektívvel együtt nem kevés értéket képvisel, vigyázni kell rá. Mindenképpen el kell kerülni, hogy munka közben az optikára essen. Ezért a meglévő kínálatból ezt a „BENRO” terméket választottam.

Nagyon sok gömbfejet és 3D állványt vizsgáltam meg az idők folyamán, de végül választásom erre a különösen masszív gömbfejre esett. Mérete pont megfelelő, ráadásul gyors talppal rendelkezik, így egy mozdulattal le és felszerelhető a fényképezőgép. Forgatható talapzata nyomatékszabályzóval van ellátva. Teherbírása 6 kilogramm, így messze a gép súlya felett terhelhető.

A korabeli állványmenetek nehezen voltak beszerezhetőek, hisz ezek menetemelkedése nem metrikus szabvány. Az „egynegyedes”, vagy „háromnyolcados” Withworth menet emelkedése nagyban eltért a csavarboltban kapható szabványtól. Földi életüket befejezett állványokról beszerezhető volt a szükséges mennyiség, de aki rendelkezett esztergályos ismeretséggel, segítségével megoldódott a probléma.

A koronganyát zsírtalanítás után fel lehet ragasztani a menet végére, így használhatóvá vált a mindennapokban is. Szerencsére a piacgazdaság égisze alatt ezen szabvány már gond nélkül beszerezhető.

A „három nyolcados” Withworth állványcsavart külön rendeltem meg egy csavarbolt kínálatából. A leghosszabb elérhető darab 100 milliméter hosszú, és mivel előre nem tudtam mekkora hossz kell a projekthez, megrendeltem ezt. Már csak méretre kell vágni.

A mikroszkóp belső optikai szerelvénye két rovátkolt csavar kilazítása után eltávolítható. Kivétele után marad egy méretes hely a fényképezőgép stabil rögzítéséhez.

A mikroszkópállvány belső betétjét egy peremes műanyag korongra cserélem, amit méretre esztergáltattam. Szerencsére illesztése pontosra sikerült, oldalról csavarokkal rögzíteni is tudom.

A műanyag betét és a hozzá tartozó méretre vágott rögzítőcsavar. A gömbfej rögzítése és állványzatba fogatása ezzel megoldódott.

A mikroszkópfejet kivetten a helyéről, így ennek helyére beszerelhető a műanyag korong.

A korong közepébe készített furat segítségével rögzíteni tudom a masszív gömbfejet is. Minden illesztés hézagmentes, semmi sem kotyog, így jó eséllyel bemozdulás nem lesz tapasztalható fotózás közben.

A mikroszkóp állványzatába szerelt, méretre készített betét hézagmentesen kitölti a belső, majd 78 milliméteres konzolt. A gömbfejet is stabilan rögzítettem a közepén. Ezek után már csak rá kell csúsztatni helyére az elkészült konzolt.

A konzol stabilan ül helyén, a gömbfej is betölti funkcióját. Már csak a fényképezőgép felszereléséről és a gondos megvilágításról kell gondoskodni.

Normál munkákhoz hagyományos megvilágítást alkalmazom, így a műhelykörnyezet fényterhelése nem fog változni. Ezek mellett szükségem lesz még olyan műfény-lámpákra, amelyek specifikus megvilágítást biztosítanak a munkaterületen.

A választásom egy Nikon D5300-as tükörreflexes fényképezőgépre esett, amelyhez kimondottan közelfényképezéshez alkalmas objektívet választottam. A Nikkor AF-S Micro 1:2,8G optika 1/1 leképezésre alkalmas, kimondottan makró és közelfotózásra használható. AF motoros kivitele alkalmas automata üzemmódra is, de én valószínűleg csak manuális beállítással fogom használni.

Nagyon sok gépet teszteltem és használtam, ezek után esett a választásom a Nikon D5300-as DSRL gépre. APS-C méretű szenzor, CMOS rendszerű, jobb éjszakai felvételeket készítő érzékelőlapka.
Pentatükrös optikai kereső, 25 MegaPixeles felbontás, 3.2″ méretű képernyő, 1,037,000 pixel felbontású kijelző, Kihajtható LCD kijelző, FullHD felbontású videófelvétel, HDMI videó kimenet,Wi-Fi csatlakozás, Beépített GPS vevő, 5 kép/mp sorozatfelvétel sebesség,

Jobban szerkeszthető, RAW képformátum támogatás. Manuális blende és zársebesség beállítási lehetőségek, 39 fókuszpont az élesebb képekért, Lithium-Ion akkumulátor, 600 kép egy feltöltéssel, Akár 128GB-os SDXC memóriakártyával is használható.

Egyszóval mindent tud, amire szükségem van!

A „BENRO” gyors talp negatív elemét felszerelem a gép aljára. Egy hozzá mellékelt imbuszkulccsal stabilan felhelyezhető a gépre.

A megvilágítás és a távkioldás problémáját a képen látható kiegészítőkkel oldottam meg. A vakupapucsra szerelhető videolámpa folyamatos megvilágítást tesz lehetővé, a körvakuval egybeszerelt makró-LED gyűrű pedig árnyékmentes megvilágítást biztosít a közelfotózáshoz.

A távkioldó biztosítja számomra, hogy ne keljen a géphez nyúlkálni, hanem egy rendszertartozékként megvásárolható infravörös kapcsoló lássa el ezt a feladott. A távkioldó használata ráadásul nullára redukálja a bemozdulás esélyét, amely makrófotózásnál alapkövetelmény.

Irányítható és változtatható erősségű műfénylámpák igénye már az 1960-as években is felmerült. Egy gond volt vele, hogy nem lehetett kapni. Szemerédy Zoltán keresztapám ezért a méretekkel a kezében elment egy fémnyomóhoz, és elkészítette a képen látható lámpát.

Az állványzatra, vagy közvetlenül a vakupapucsra szerelhető lámpa némi konzol beiktatásával kikerülte az objektív kontúrját, így kiválóan alkalmas volt közelfotózáshoz. A korabeli 60 és 100 wattos Tungsraflex izzók alkalmasak voltak a műveletre, fényüket perforált lemezzel lehetett szabályozni. Sajnos közvetlenül 220 voltról működtek és közben elég nagy hőt fejtettek ki. Ezért használatukkor figyelembe kellet venni a szakaszos üzemelést és az érintésvédelmet.

Azóta eltelt több mint negyven év, sokat fejlődött a technika, eljött a LED lámpák korszaka. A fényforrás szabadon hagyja a lencsét, így közvetlenül a fotózandó tárgyra világít. Első lépésben a Makró LED-gyűrűt szerelem össze. Az objektív végére menettel rögzíthető LED-gyűrű négy darab tölthető akkumulátorral üzemel.

A makró-LED gyűrű fényereje fokozatmentesen állítható. A potméter segítségével beállítható a megfelelő fényerő. Könnyű, nem melegszik, ráadásul oda világít, ahova kell.

A gépre felszerelt világítótest oldalnézetben. Könnyű kivitel, ráadásul nem akadályozza a fotós munkáját.

A LED gyűrű oda világít, ahol az objektív fókuszpontja igényli. Lágy fénye árnyékmentes megvilágítást biztosít fotózás közben. Természetesen több márka is elérhető ezekből a kiegészítőkből, viszont mindegyik szabványos kivitelű.

Kiegészítő fényforrásra mindig szükség volt, akár műteremben, akár a laborban. A képen látható lámpát szintén fotóamatőr keresztapám készítette. Segítségével kivitelezhető volt a műtárgyfotózás, de piros szűrővel ellátva a laboron belül is lehetett használni, akár előhívás közben.

A lámpa 12 voltról működött, funkciója szerint só és borsszóróként kezdte életét. Izzója cserélhető. Bár fényereje csekély, de akár közelfotózáshoz is kiválóan lehetett használni.

Ma már elérhető olyan műfénylámpa, amely széles körben használható. Fényereje a LED-ek számától függ, magam a 48 fénypontos verziót választottam. A vakupapucs helyére szerelhető „Metz” videolámpa közvetlenül a gépre szerelhető. Fényereje és dőlésszöge változtattató, szabályozható.

A videolámpa elé kétféle szűrő is szerelhető, amit mágnes rögzít. Kiegészítő világításként, rendszertartozékként felszerelhető a gép vakupapucsára.

A videolámpa fényereje fokozatmentesen szabályozható a lámpa hátlapjára szerelt potméter segítségével. Használat közben nem melegszik, a képen nem okoz vibrációt. A sárga szűrő használatával reprodukálható a természetes fény hatása.

Tükörreflexes gépek egyik hibája a tükörfelcsapódás közbeni bemozdulás lehetősége, amit stabil állványzattal ki lehet küszöbölni. A másik ilyen bemozdulási hiba az emberi beavatkozás ténye, ami az exponálógomb megnyomása generálhat. Ez utóbbi kiküszöbölhető infravörös távkapcsoló használatával.

A „kioldási mód” menüben beállítható a távkapcsoló működési metódusa. Könnyen installálható a fényképezőgéphez. A pár ezer forintért beszerezhető távkioldó könnyen használható, praktikus eszköz.

A rendszer felépítése után csinálok egy vakpróbát. A gép stabilan rögzítve van és a távkapcsoló megnyomására azonnal élesít és exponál. A gép és az állványzat meghozta a várt eredményt

A makró LED-gyűrű praktikus megoldás, de a fény elosztása nem változtattató. Amennyiben a beeső fény helyzetét variálni akarom, felszerelem rá a videolámpát is. A vakupapucs helyére szerelhető fototechnikai eszköz oda világít, ahova akarom, így mind fényereje, mind pozíciója változtattató. Négy darab tölthető akkumulátorral működik.

A beépített vaku makró üzemmódban nem használható praktikusan, mert az objektív beárnyékolja a képet. A videolámpa egy toldalék segítségével az objektív kontúrját kikerülve egy adott pontra világít, nem vet árnyékot. Mellékeltek hozzá néhány szűrőt és ezek mellett fényereje változtattató.

A gömbfejhez mellékelt gyors talp segítségével a gép egy mozdulattal fel és levehető az állványzatról.

Mindig azon igyekeztem, hogy a javítás közben készített képek a munkamenet valódi tartalmát adja vissza, akár a maga életlenségével együtt. Megpróbálom a javítás közben használt fényforrásokat használni, hogy a készített fotók ne a természetellenességet hirdessek.

Még a nyakpánt zavaró hatását kell valahogy megoldani, hisz lépten-nyomon útban van. Levenni nem akarom, mert ha éppen nem a műhelyben használom, nem tudom a nyakamba akasztani.

A gép meglepően stabil felfüggesztést produkál, ahhoz képest, hogy magam csináltam. A kimondottan makró optika 1/1 leképezést tesz lehetővé, torzítás nélkül, persze zárósapka nélkül.

A konzol finombeállító gombjának segítségével finomhangolható a közeli felvétel élessége. A kihajtható és elfordítható kijelző segítségével ellenőrizhetem a kép beállított minőségét.

A kép „RAW” formátumban készítve tovább szerkeszthető, akár a Nikon saját szoftverével, de komolyabb igények esetén rendelkezésemre álló „Adobe Photoshop” segítségével.

Amennyiben nem szeretnék külön platformon fotózni, a felfüggesztés átfordítható. Ezzel a rögzítési móddal megtartható az eredeti műhelykörnyezet, az asztal saját felületén tudom a műveleteket elvégezni. Mivel a konzolrúd mindkét vége menetes, így egy marokgombba szerelt csavar segítségével pillanatok alatt le és felszerelhető.

Az ipari sztereó mikroszkópot eddig is használtam a javításokhoz, de így átalakítás után már a munkaasztalom közepére is rögzíteni tudom. A szinte lebegő felfüggesztés komplett javítási műveletekhez is használhatóvá tette az optikai eszközt. Ilyet nemrég asztalán láttam,

A felfüggesztés ezt a képet mutatja. A mikroszkóp fejegységét kicseréltem a fotó-apparát rögzítőfejére. A gömbfej vége gyors-talppal rendelkezik, így a fényképezőgép egy mozdulattal üzembe is helyezhető.

A fényképezőgép beüzemelve. A konzol minden irányba forgatható és a gép is bármely pozícióban rögzíthető Az infravörös távkioldó alkalmazásával a géphez hozzá sem kell nyúlnom, hisz távolról vezérelhető.

A fényképezőgép használaton kívül oldalra fordítható, így nem akadályoz a munkában, ha éppen nem dolgozom vele.

A fotóállványt közben kiegészítettem egy lineáris karral, rendszervakuval és vezeték nélküli vezérlőmodullal. Egy Samsung táblagépre telepített szoftver segítségével  rendszeren kívülről is kezelhetem az állványzatra rögzített fényképezőgépet.

Lineáris kar segítségével szabadabb mozgástere van a fényképezőgépnek, még asztalon kívülre is telepíthető. A dupla gömbcsukló stabilan fogja a gépet, amely egyetlen mozdulattal állítható, szinte bármely irányba.

Az állványzat leszerelhető a munkalapról, és áthelyezhető erre a mobil talapzatra. Segítségével az asztal bármely sarkán elhelyezhető a fényképezőgép.

Az elkészült fotóállvány gyakorlati alkalmazása a videó segítségével megtekinthető. Maga az állványzat akár mobiltelefon befogására is alkalmas, műhelykörnyezetben.

A mobil állványzat segítségével megtartható a munkaasztal eredeti struktúrája, miközben szinte észrevétlenül dolgozik a rászerelt fényképezőgép.

A mikroszkóp konzolt eddig is használtam a napi munkáimhoz, forgácsoláskor, viszont így átalakítva már fotózni is tudok vele. Pusztán a mikroszkóp belső fejegységét kell fényképezőgépre cserélni.

A konzolt így átalakítva az esztergagép használata közben is tudom alkalmazni, így akár fotók és videók is rögzíthetőek segítségével.

A fényképezőgép kameraállásba szerelve. Segítségével rögzíteni tudom a műveleteket, amit a gép tokmányában végzek.

Az objektív végére szerelt LED-gyűrű gondoskodik a megfelelő világításról. Már csak arra kell ügyelnem, hogy a kézmozdulatok ne akadályozzák a fénykép, vagy videorögzítést.

Talán a fotópapír már a múlté, de a fényképtechnika alapjai nagyban azonosak a modern DSLR gépek világában is. A digitális kijelző segítségével a kép minősége, élessége valós módban ellenőrizhető, nem csak akkor derül ki, hogy sikerült-e a kép, ha már előhívták.

Keresztapám még aktívan tevékenykedett, amikor hazánkat elérte a piacgazdaság szele. Lassan beszivárogtak a fototechnikai kiegészítők mindennapjainkba, de ő még akkor is szorgalmasan készítette a saját ötleteit. Amikor rákérdeztem arra, miért nem veszi meg a boltban, csak annyit válaszolt rá.

„Fiam, a boltban vásárolni a tudatlan is képes, csak pénz kell hozzá” Sok emlék és ötlet maradt rám, már csak rendszereznem kell tudásomat a témával kapcsolatban.

Halálával nagy űr maradt életemben, de nem szerettem volna fototechnikai kriptát vagy skanzent alkotni a rám hagyott milliónyi kiegészítőkből. Ezért nálam mindennek funkciója van, így keresztapámtól örökölt „Forte” fényképpapír tokjába tárolom az 1 terrabájtos merevlemezt, amin az elkészített digitális fotókat archiválom.

Talán most ő is frappáns ötletnek tartaná, megnevettetné és konstatálná, hogy nem tanultam tőle hiába. A világ sokat változott az idők során, de az alapok megmaradtak, ezen alapok nyomvonalán folytatódott a digitális fotózás technikájának elsajátítása. Bár sokat kell még a közel fényképezésről tanulnom, de remélem sok szép fotót tudok készíteni az általam készített állványrendszerrel.

Néhány szót ejtenék a speciális állványrendszer költségeiről. Mivel nagyon sok összetevő már birtokomat képezte, ezeket nem számolom bele. A konyhai munkalapot méretre rendeltem egy lapszabászatból, él-fóliázva, ez 5500 Forintot emésztett fel.

A „BENRO” gömbfejet egy közismert fototechnikai webshopban vásároltam, ez volt a legdrágább majd 40 000 Forint. A „Háromnyolcados” 100 milliméter hosszú withworth csavar 500 Forintba került. Bátyám segítségével készültek el az esztergált betétek, támasztékok, amelyek számomra nem képeztek költséget, mély hálával tartozom neki elkészítésükért.

Néhány kiegészítő megvásárlása talán felemésztett 1000 Forintot. Ezáltal elmondható, hogy a komplett közelfényképezéshez is használható fotóállvány-rendszer otthoni elkészítése belefért egy 50 000 Forintos keretbe.

Örömömre szolgált, hogy az állványzat készítésének részleteit megosztattam mindenkivel. Remélem sokat fogom használni a mindennapokban és örömet okozhatok műszaki fotóimmal másoknak is.

Kérem, tekintse meg a témához szorosan kapcsolódó publikációimat is.

Egy csepp figyelmet szeretnék

Távvezérelt fotózás egy órásműhelyben

Lineáris fotóállvány készítése mobiltelefonhoz

Maradok tisztelettel. Kőnig Levente www.watchmaker.hu